Orient » Életutak » Csapek Károly

CSAPEK KÁROLY

(CSAPEK B., CSAPVÁRY, CSAPVÁRI, BÓDOG ALADÁR)

1904. Szeptember 11., Budapest
1976. Szeptember 18., Budapest Jeruzsálemi kereszt

FESTŐMŰVÉSZ, IPARMŰVÉSZ, SZOBRÁSZ, KERAMIKUS, MŰGYŰJTŐ

Orient » Életutak » Csapek Károly

Csapek Károly

(CSAPEK B., CSAPVÁRY, CSAPVÁRI, Bódog Aladár)

FESTŐMŰVÉSZ, IPARMŰVÉSZ, SZOBRÁSZ, KERAMIKUS, MŰGYŰJTŐ

1904. Szeptember 11., Budapest
1976. Szeptember 18., Budapest Jeruzsálemi kereszt

Életútja

SZERZŐ: KELÉNYI BÉLA TIBETOLÓGUS

Édesapja Csapek Ágoston, édesanyja Németh Mária Alojzia; a neves cseh író, Karel Čapek unokaöccse. 1923-ban vették fel a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola festő szakára, mesterei Glatz Oszkár és Vaszary János voltak. 1927-ben szerzett diplomát, ettől fogva rendszeresen kiállított, többek között az Új progresszív művészek kiállításán (1927) és az Új Művészek Egyesületében (1930), időközben pedig egy kerámiaműhelyt is létesített Budapesten. Míg korai, a húszas években készült munkásábrázolásai az expresszionista filmek stílusának nyomait viselik, a harmincas évek elején festett karakterisztikus női arcképei már az art déco hatását mutatják.
Csapek Károly

Csapek Károly egyetlen ismert portréja

TOVÁBB
 

1934-ben mintázóként és tervezőként helyezkedett el a Herendi Porcelángyár Részvénytársaságnál, ahol a Csapváry (Csapvári) nevet használta. Ekkor készítette a Magyarországon egyedülálló, Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló litofán (áttetsző porcelán) ablakot, melyet a herendi római katolikus templomban helyeztek el (a II. világháborúban megsemmisült művet 1947-ben, a gyárban meglevő másodpéldánnyal pótolták). Ugyancsak ehhez az időszakhoz köthető a népies zsánerfigurákat ábrázoló, 18 alakos Matyó lakodalmas sorozata is, de olyan keleti figurákat is tervezett, mint a japán gésa vagy Fuxinget, a jószerencse kínai csillagistenét ábrázoló szobrocska. Bár 1936-ban munkaviszonya megszakadt, 1937-ben újra elhelyezkedett Herenden, 1939-ben pedig tartalékos tisztként bevonult. A világháborúban hadifogságba esett, holland és belga fogolytáborokba került, ahonnan 1947-ben tudott hazatérni. A Szalmássy Galéria még ebben az évben megrendezte gyűjteményes kiállítását, ám utána szinte teljesen visszavonultan, csak festészetének és a műgyűjtésnek élt. 1964-ben a Képzőművészeti Alap tagja lett. Időskori munkái közül figyelemreméltó a hatvanas évek második felében festett ironikus önarckép-sorozata.

Csapek minden valószínűség szerint csak 1947 után kezdett komolyabb műgyűjtő tevékenységbe; kifejezetten a keleti művészet, ezen belül is a tibeti buddhizmus vonzáskörébe tartozó szobrok érdekelték. A kiváló művészi érzékkel gyűjtött tárgyak többsége kínai, főként 18–19. századi aranyozott kisplasztika, ám a Ming dinasztia (14–16. század) korából származó szobrok, és 18-19. századi japán háziszentélyek is találhatók közöttük. 1973-ban gyűjteményét védetté nyilvánították, melynek minőségével a magyarországi keleti gyűjtemények között ekkor csak a balatonfüredi Debrőczy-gyűjtemény vetekedett. A keleti műtárgyakon kívül európai iparművészeti anyag is volt Csapek birtokában.

Özvegyének (1970-ben kötött harmadik házassága, Navara Etelka színművésznő, 1917–1984) halála után, 1988-ban bútorainak egy része a Kiscelli Múzeumba, keleti gyűjteménye a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumba, festményeinek többsége pedig egy magángyűjteménybe került. 1990-ben nyílt meg a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban a tibeti buddhizmus művészetét bemutató Lamaista szobrászat című kiállítás, melynek nóvuma, a Csapek-hagyatékból származó, addig ismeretlen, nagyszámú szobor volt. 2002-ben Csapeket, mint az art déco elfelejtett festőművészét fedezték fel; ekkor rendezték meg gyűjteményes kiállítását a Szombathelyi Képtárban, majd 2003-ban Budapesten, a Ráday Galériában.

Műtárgyak a Csapek – hagyatékból

Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

Festmények és rajzok a Csapek – hagyatékból

Pázmándi Antal engedélyével. Fotók: Bodó Gábor
Repro jogok: Orient Projekt

Dokumentumtár

Blog

A herendi plébániatemplom litofán ablaka

2023.09.01. Címkék: Csapek Károly,

1947. március 18-án Bánáss László megyéspüspök áldotta meg a Szent Erzsébetet ábrázoló porcelánablakot, amely a második világháborúban összetört ablak helyére került a Herendi Porcelánmanufaktúra (Porcelángyár) gyűjteményéből. A tervező

Szakirodalom, források
  • Balla, G. (2003) Herend: A Herendi Porcelánmanufaktúra története. Herend: Herendi Porcelánmanufaktúra Rt.
  • Gálig, Z. & Kelényi, B. (2002) Csapek Károly. Szombathely: Szombathelyi Képtár
  • Kelényi, B. & Vinkovics, J. (1990) Lamaista szobrászat. A buddhizmus művészete I. Budapest: Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum
  • Készman, J. (2003) ‘Csapek Károly kiállítása’, Új Művészet, 2003. szeptember, p. 40.
  • Molnár, L. (1979) ‘Herendi litofán ablak’, Művészettörténeti Értesítő, 28(4), pp. 243–252.
A fotók forrásai
  • viragzomagyarorszag.hu
  • fortepan.hu
  • mutargy.com
  • catawiki.com