CSAPEK KÁROLY
(CSAPEK B., CSAPVÁRY, CSAPVÁRI, BÓDOG ALADÁR)
1904. Szeptember 11., Budapest
1976. Szeptember 18., Budapest
FESTŐMŰVÉSZ, IPARMŰVÉSZ, SZOBRÁSZ, KERAMIKUS, MŰGYŰJTŐ
Csapek Károly
(CSAPEK B., CSAPVÁRY, CSAPVÁRI, Bódog Aladár)
FESTŐMŰVÉSZ, IPARMŰVÉSZ, SZOBRÁSZ, KERAMIKUS, MŰGYŰJTŐ
1904. Szeptember 11., Budapest
1976. Szeptember 18., Budapest
Életútja
SZERZŐ: KELÉNYI BÉLA TIBETOLÓGUS
Csapek Károly egyetlen ismert portréja
TOVÁBB
1934-ben mintázóként és tervezőként helyezkedett el a Herendi Porcelángyár Részvénytársaságnál, ahol a Csapváry (Csapvári) nevet használta. Ekkor készítette a Magyarországon egyedülálló, Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló litofán (áttetsző porcelán) ablakot, melyet a herendi római katolikus templomban helyeztek el (a II. világháborúban megsemmisült művet 1947-ben, a gyárban meglevő másodpéldánnyal pótolták). Ugyancsak ehhez az időszakhoz köthető a népies zsánerfigurákat ábrázoló, 18 alakos Matyó lakodalmas sorozata is, de olyan keleti figurákat is tervezett, mint a japán gésa vagy Fuxinget, a jószerencse kínai csillagistenét ábrázoló szobrocska. Bár 1936-ban munkaviszonya megszakadt, 1937-ben újra elhelyezkedett Herenden, 1939-ben pedig tartalékos tisztként bevonult. A világháborúban hadifogságba esett, holland és belga fogolytáborokba került, ahonnan 1947-ben tudott hazatérni. A Szalmássy Galéria még ebben az évben megrendezte gyűjteményes kiállítását, ám utána szinte teljesen visszavonultan, csak festészetének és a műgyűjtésnek élt. 1964-ben a Képzőművészeti Alap tagja lett. Időskori munkái közül figyelemreméltó a hatvanas évek második felében festett ironikus önarckép-sorozata.
Csapek minden valószínűség szerint csak 1947 után kezdett komolyabb műgyűjtő tevékenységbe; kifejezetten a keleti művészet, ezen belül is a tibeti buddhizmus vonzáskörébe tartozó szobrok érdekelték. A kiváló művészi érzékkel gyűjtött tárgyak többsége kínai, főként 18–19. századi aranyozott kisplasztika, ám a Ming dinasztia (14–16. század) korából származó szobrok, és 18-19. századi japán háziszentélyek is találhatók közöttük. 1973-ban gyűjteményét védetté nyilvánították, melynek minőségével a magyarországi keleti gyűjtemények között ekkor csak a balatonfüredi Debrőczy-gyűjtemény vetekedett. A keleti műtárgyakon kívül európai iparművészeti anyag is volt Csapek birtokában.
Özvegyének (1970-ben kötött harmadik házassága, Navara Etelka színművésznő, 1917–1984) halála után, 1988-ban bútorainak egy része a Kiscelli Múzeumba, keleti gyűjteménye a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumba, festményeinek többsége pedig egy magángyűjteménybe került. 1990-ben nyílt meg a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban a tibeti buddhizmus művészetét bemutató Lamaista szobrászat című kiállítás, melynek nóvuma, a Csapek-hagyatékból származó, addig ismeretlen, nagyszámú szobor volt. 2002-ben Csapeket, mint az art déco elfelejtett festőművészét fedezték fel; ekkor rendezték meg gyűjteményes kiállítását a Szombathelyi Képtárban, majd 2003-ban Budapesten, a Ráday Galériában.
Műtárgyak a Csapek – hagyatékból
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
Festmények és rajzok a Csapek – hagyatékból
Pázmándi Antal engedélyével. Fotók: Bodó Gábor
Repro jogok: Orient Projekt
Dokumentumtár
Krautheim Zoltán: A herendi római katolikus templom litofán ablaka
A leírás a 2005/2006-ban készült „HERENDI LITOFÁN ABLAK” című Műemléki Fenntartó Technikus dolgozat részét képezi.
Molnár László: Herendi litofán ablak
Művészettörténeti Értesítő 28.1979. 243-252.
Blog
Szakirodalom, források
- Balla, G. (2003) Herend: A Herendi Porcelánmanufaktúra története. Herend: Herendi Porcelánmanufaktúra Rt.
- Gálig, Z. & Kelényi, B. (2002) Csapek Károly. Szombathely: Szombathelyi Képtár
- Kelényi, B. & Vinkovics, J. (1990) Lamaista szobrászat. A buddhizmus művészete I. Budapest: Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum
- Készman, J. (2003) ‘Csapek Károly kiállítása’, Új Művészet, 2003. szeptember, p. 40.
- Molnár, L. (1979) ‘Herendi litofán ablak’, Művészettörténeti Értesítő, 28(4), pp. 243–252.
A fotók forrásai
- viragzomagyarorszag.hu
- fortepan.hu
- mutargy.com
- catawiki.com