Orient » Életutak » Gonda Károly

Gonda Károly

1889. JÚNIUS 22., GYÖNGYÖS 1969. ÁPRILIS 1. LAKEWOOD, NEW JERSEY Jeruzsálemi kereszt

SANGHAJI ÉVEK: 1920–1949

ÉPÍTÉSZ

Orient » Életutak » Gonda Károly

Gonda Károly

ÉPÍTÉSZ

1889. JÚNIUS 22., GYÖNGYÖS
1969. ÁRPILIS 1. LAKEWOOD, NEW JERSEY Jeruzsálemi kereszt

SANGHAJI ÉVEK: 1920–1949

Életútja

SZERZŐ: DR. SALÁT GERGELY SINOLÓGUS

Gonda Károly (ismertebb angolos nevén C.H. Gonda, eredeti nevén Goldstein Karol) Gyöngyösön született egy izraelita magyar kereskedő család második gyerekeként. Gyöngyösön vagy Szikszón kezdte meg tanulmányait, de mivel a családja – valószínűleg édesapja korai halála miatt – Bécsbe költözött, középfokú iskoláit az ottani Reáltanodában fejezte be. 1908-ba beiratkozott a Bécsi Műszaki Főiskola Építőmérnöki Karára, de 1914-ben tanulmányait megszakította, ezután Párizsba ment, ahol feltehetően az École des Beaux-Arts-on szerzett diplomát, majd Londonban is dolgozott.
Gonda Károly
TOVÁBB
Az első világháborúban besorozták, az Osztrák-Magyar Monarchia katonájaként kitüntetést is kapott. Az orosz fronton hadifogságba esett, így került egy Vlagyivosztok melletti fogolytáborba. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, egy neves orosz építész, Nyikolaj Dmitrijev lányával, Jevdokiával, aki a több nyelvet beszélő, művelt Gondát felfogadta első házasságából született két gyereke magántanítójának. A kapcsolatból szerelem lett, 1919-ben Gonda Károly és Jevdokija megházasodott. Az oroszországi forradalom és polgárháború elől a család 1920-ban Sanghajba menekült, s Gonda ott vált neves építésszé. Először a brit Probst, Hanbury & Co. építészirodánál helyezkedett el, majd 1928-ban saját irodát nyitott. Csaknem három évtizeden keresztül tervezett épületeket a távol-keleti metropoliszban. A második világháborús japán megszállás és az azt követő kínai polgárháború alatt is Sanghajban marad, végül 1949-ben, a kommunista hatalomátvétel miatt volt kénytelen elhagyni Kínát. A család az Egyesült Államokba költözött, ahol New Yorkban, majd Lakewoodban (New Jersey) telepedtek meg. Mai ismereteink szerint az idős Gonda Amerikában már nem folytatott tervezői tevékenységet, a család az egykori sanghaji építész festményeinek eladásából élt. Művei néha ma is felbukkannak aukciókon.

ÉPÍTÉSZETE

Az eddigi kutatások szerint Gonda Károly, aki leginkább üzletházakra, középületekre szakosodott, több mint negyven épületet tervezett Sanghajban, ezekből tíz maradt fenn. Feltételezhető, hogy más kínai városokban is állnak vagy álltak Gonda-épületek. Ma is használatban lévő sanghaji munkái egytől egyig fontos, reprezentatív épületek a város központjában. Ő tervezte Sanghaj világhírű folyóparti sétányának, a Bundnak a legutoljára felépült épületét, a Bank of Communications székházát. Szintén tervezett épületet Kína talán leghíresebb utcájában, a Nanking sugárúton, az itteni Sun Sun (Xinxin) áruház a négy egymással versengő sanghaji bevásárlóközpont egyikeként a városi élet csomópontjává vált, s ma is népszerű élelmiszer-áruházként szolgál. Gonda több filmszínházat is tervezett, számos funkcionális újítással, a Capital Filmszínház felett például irodaház működött, a Cathay mozi felett pedig szálloda. A Cathay ma is moziként működik, ahogy az Ever Bright is. Ezek mellett Gonda tervezte a sanghaji zsidó iskolát, a the Bank of East Asia épületét, és még néhány mozit és áruházat. Gonda a modernizmus feltétlen híve volt, a korabeli helyi sajtóban „ultramodernként” jellemezték. Ennek megfelelően a funkciót tartotta szem előtt, a díszítésekkel rendkívül visszafogottan bánt, a historizmust kifejezetten kerülte. „Senki nem rendel az autókereskedőtől itáliai reneszánsz stílusban készült autót” – jelentette ki egy írásában, arra utalva, hogy a modern kor az építészetben is modern megoldásokat követel meg, a technikai vívmányokat alkalmazni kell, s anakronisztikus dolog más korok stílusában alkotni. Ehhez tartotta is magát, s építészeti hitvallásának megfelelően számos újítás kötődött. Például a Capital Filmszínház az első klimatizált mozi volt Sanghajban, s az ezer férőhelyes moziteremben nem voltak oszlopok, ami miatt a városi építési szabványokat is módosítani kellett. A Cathay Moziba maga Gonda tervezett állítható háttámlájú székeket, külön karfával, hogy ne kelljen osztozni a szomszédokkal. A Sun Sun Áruházban húsz fős liftek szállították a vevőket, a legfelső emeleten üvegfalú rádióstúdió működött, az épület tetején pedig rádióadó torony magasodott. Ezeknek a modern megoldásoknak annak idején az egész város a csodájára várt.  

GONDA KÁROLY KÍNAI ÉVEI

Gonda Károly kínai évei
Alapvető szakirodalom, források
  • Gonda – Sanghaj ultramodern magyar építésze. (Angol, magyar, mandarin nyelven). Szerk. Szentmártoni Lívia és Krizsán András. A könyvben szereplő tanulmány szerzője Baldavári Eszter. Sanghaj, Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa, 2019.
A fotók forrásai
  • issuu.com
  • octogon.hu
  • wikipedia