Orient » Életutak » Hopp Ferenc

Hopp Ferenc

1833. április 28. Fulnek  ( mai Csehország )
1919. szeptember 9. Budapest Jeruzsálemi kereszt

OPTIKUS, MŰGYŰJTŐ, VILÁGUTAZÓ, MECÉNÁS, A RÓLA ELNEVEZETT ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM ALAPÍTÓJA

Orient » Életutak » Hopp Ferenc

Hopp Ferenc

OPTIKUS, MŰGYŰJTŐ, VILÁGUTAZÓ, MECÉNÁS, A RÓLA ELNEVEZETT ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM ALAPÍTÓJA

1833. április 28. Fulnek  (mai Csehország)
1919. szeptember 9. Budapest Jeruzsálemi kereszt

Életútja

SZERZŐ: SALÁT GERGELY SINOLÓGUS

Morvaországban született, s 13 évesen Calderoni István, a jóhírű pesti optikus üzletébe szegődött el optikustanulónak. A tehetséges és szorgalmas fiút Calderoni Bécsbe és New York-ba küldte tanulni. Hopp Ferenc 1861-es hazatérése után betársult támogatója üzletébe, majd 1864-ben átvette a vállalkozást. Fényképezőgépeket, iskolai szemléltetőeszközöket, optikai műszereket, földrajzi eszközöket készített és forgalmazott, s a kiegyezés után gazdasági fellendülés idején jelentős vagyonra tett szert.
Hopp Ferenc szenvedélye az utazás és a műgyűjtés volt. Anyagi helyzete lehetővé tette, hogy ötvenéves kora után kedvtelésből utazhasson. Járt a világkiállításokon, és több kisebb-nagyobb utazás (Földközi-tengeri körutazás, Nyugat-Afrika, a kongói vasút meglátogatására stb.) mellett 1882 és 1914 között ötször körülutazta a Földet (1882–1883, 1893–1894, 1903, 1905, 1913–1914).

Hopp Ferenc

Koller Károly: Hopp Ferenc 49 éves korában, HFM_A 4933/1

TOVÁBB

Elsősorban Kelet-Ázsia, ezen belül Kína és Japán érdekelte, de járt Indiában is. Háromszor fordult meg Port Saidban, a Szuezi-csatorna kikötőjében (1882, 1905, 1913). Indiába első világkörüli útján, 1882-ben látogatott el. Kétszer fordult meg Délkelet-Ázsia országaiban, az első és az ötödik világkörüli útja során bejárta többek között Indonéziát, Malajziát, Burmát, Thaiföldet és a Fülöp-szigeteket is. Kínában három alkalommal járt.

Utazásai során sok ezer távol-keleti iparművészeti alkotást és emléktárgyat szerzett be. 1200 darabos kínai (drágakőfaragványok, tubákos flakonok, rekeszzománcok, lakktárgyak, ékszerek stb.) és 2000 darabos japán (lakktárgyak, inrók, necukék, okimonók, kardok és kardtartozékok, bronztárgyak és kerámiák) gyűjteményre tett szert.

Utazásairól számos előadást tartott, több beszámolója nyomtatásban is megjelent, sok saját készítésű fényképet is publikált. Fotógyűjteménye sajnos Budapest ostromakor megsemmisült.
Mecénási tevékenységet is folytatott, például karthágói (pun) kerámiagyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta (ez ma is látható a Szépművészeti Múzeumban), emellett támogatott számos tudományos és társadalmi egyesületet.

Végrendeletében Andrássy úti villáját és annak kertjét, továbbá több mint négy és fél ezer darab – főleg keleti – műtárgyát a magyar államra hagyta, azzal, hogy ezekre építve alapítsanak nevét viselő múzeumot. Így jött létre a ma is Hopp villájában működő budapesti Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum.

HOPP FERENC ÁZSAI ÚTJAINAK FŐ ÁLLOMÁSAI

Hopp Ferenc ázsai útjai

Fotóarchívum

Válogatott dokumentumok

Szakirodalom, források
  • Fajcsák, Gy. (2009) Kínai műgyűjtés Magyarországon a 19. század elejétől 1945-ig. Budapest: Hopp Ferenc Kelet Ázsiai Művészeti Múzeum
  • Fajcsák, Gy. (szerk.) (2019) Ázsia művészete. A százéves Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményei. Budapest: Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum – Szépművészeti Múzeum
A fotók forrásai
  • Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Adattára
  • fortepan.hu
  • archivum.mtva.hu