Hopp Ferenc
1833. április 28. Fulnek ( mai Csehország )
1919. szeptember 9. Budapest 
OPTIKUS, MŰGYŰJTŐ, VILÁGUTAZÓ, MECÉNÁS, A RÓLA ELNEVEZETT ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM ALAPÍTÓJA
Hopp Ferenc
OPTIKUS, MŰGYŰJTŐ, VILÁGUTAZÓ, MECÉNÁS, A RÓLA ELNEVEZETT ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM ALAPÍTÓJA
1833. április 28. Fulnek (mai Csehország)
1919. szeptember 9. Budapest
Életútja
SZERZŐ: SALÁT GERGELY SINOLÓGUS
Morvaországban született, s 13 évesen Calderoni István, a jóhírű pesti optikus üzletébe szegődött el optikustanulónak. A tehetséges és szorgalmas fiút Calderoni Bécsbe és New York-ba küldte tanulni. Hopp Ferenc 1861-es hazatérése után betársult támogatója üzletébe, majd 1864-ben átvette a vállalkozást. Fényképezőgépeket, iskolai szemléltetőeszközöket, optikai műszereket, földrajzi eszközöket készített és forgalmazott, s a kiegyezés után gazdasági fellendülés idején jelentős vagyonra tett szert.
Hopp Ferenc szenvedélye az utazás és a műgyűjtés volt. Anyagi helyzete lehetővé tette, hogy ötvenéves kora után kedvtelésből utazhasson. Járt a világkiállításokon, és több kisebb-nagyobb utazás (Földközi-tengeri körutazás, Nyugat-Afrika, a kongói vasút meglátogatására stb.) mellett 1882 és 1914 között ötször körülutazta a Földet (1882–1883, 1893–1894, 1903, 1905, 1913–1914).
Koller Károly: Hopp Ferenc 49 éves korában, HFM_A 4933/1
TOVÁBB
Elsősorban Kelet-Ázsia, ezen belül Kína és Japán érdekelte, de járt Indiában is. Háromszor fordult meg Port Saidban, a Szuezi-csatorna kikötőjében (1882, 1905, 1913). Indiába első világkörüli útján, 1882-ben látogatott el. Kétszer fordult meg Délkelet-Ázsia országaiban, az első és az ötödik világkörüli útja során bejárta többek között Indonéziát, Malajziát, Burmát, Thaiföldet és a Fülöp-szigeteket is. Kínában három alkalommal járt.
Utazásai során sok ezer távol-keleti iparművészeti alkotást és emléktárgyat szerzett be. 1200 darabos kínai (drágakőfaragványok, tubákos flakonok, rekeszzománcok, lakktárgyak, ékszerek stb.) és 2000 darabos japán (lakktárgyak, inrók, necukék, okimonók, kardok és kardtartozékok, bronztárgyak és kerámiák) gyűjteményre tett szert.
Utazásairól számos előadást tartott, több beszámolója nyomtatásban is megjelent, sok saját készítésű fényképet is publikált. Fotógyűjteménye sajnos Budapest ostromakor megsemmisült.
Mecénási tevékenységet is folytatott, például karthágói (pun) kerámiagyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta (ez ma is látható a Szépművészeti Múzeumban), emellett támogatott számos tudományos és társadalmi egyesületet.
Végrendeletében Andrássy úti villáját és annak kertjét, továbbá több mint négy és fél ezer darab – főleg keleti – műtárgyát a magyar államra hagyta, azzal, hogy ezekre építve alapítsanak nevét viselő múzeumot. Így jött létre a ma is Hopp villájában működő budapesti Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum.
HOPP FERENC ÁZSAI ÚTJAINAK FŐ ÁLLOMÁSAI
Könyvek
A Buitenzorg-villa lakója: A világutazó, műgyűjtő Hopp Ferenc
Budapest 2008.
2008-ban a múzeum kiállítással ünnepelte az alapító-mecénás születésének 175. évfordulóját, a múzeum megnyitásának 85. évfordulóját. A kiállításhoz készült tanulmánykötet két nagyobb egységre és függelékre tagolódik. Első átfogó műként Hopp Ferenc életének, korának, tevékenységének sokoldalú bemutatását tűzte ki céljául, továbbá részletesen tárgyalja gyűjteményeinek történetét és összetételét.
Hopp Ferenc
Budapest 2019.
A Múzeumpedagógiai Kiskönyvtár sorozat 2019-ben a múzeum fennállásának 100. évfordulója alkalmából egy jubileumi különkiadással folytatódik és az alapító előtt tiszteleg.
Ferenczy Mária, Kincses Károly: Mandarin öszvérháton. Hopp Ferenc fényképei
Budapest 1999.
A kötet bemutatja Hopp Ferenc életútját és válogat a fennmaradt fényképfelvételekből. A fotográfiákat ily módon megismerteti az utókorral, s néhány adalékkal hozzájárul a magyar fotótörténethez.
Fajcsák Györgyi (szerk.): Ázsia művészete. A százéves Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményei
Budapest, Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum – Szépművészeti Múzeum, 2019.
A kötet a múzeum történetében először átfogó képet kíván adni a múzeum összes gyűjteményéről (kínai, japán, koreai, indiai, délkelet-ázsiai, mongol, tibeti-nepáli, közel-keleti és a Zichy-féle régészeti gyűjtemény; adattár, könyvtár)
Fajcsák Györgyi: Kínai műgyűjtés Magyarországon a 19. század elejétől 1945-ig
Budapest. 2009, Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum.
A Hopp Múzeum 9000 darabot számláló kínai gyűjteményén keresztül végig követhetjük egy keleti múzeumi gyűjtemény kialakulását. A könyv külön értéke a Függelék, a kínai műgyűjtés hazai adattára.
Dokumentumtár
Hopp Ferenc fényképe a párizsi világkiállítás belépőjén
1867. HFA.1301.3. © Szépművészeti Múzeum
A Ferenc József Lovagrend diplomája
1895. HFA.1394.1. © Szépművészeti Múzeum
Samurai Shokai számla
Yokohama, 1914. május 1. HFA.1679_6 © Szépművészeti Múzeum
A Kuhn és Komor cég számlája
Yokohama, 1914. július 13. HFA.1679_12_15p1 © Szépművészeti Múzeum
A Kuhn és Komor cég szállítólevele
Yokohama, 1914. július 15. A1679_12_23 © Szépművészeti Múzeum
Fotóarchívum
Ismeretlen. Hopp Ferenc és Karl Hartmann. Pest. 1851. HFA 1711.2. © Szépművészeti Múzeum
Borsos és Doctor: Hopp Ferenc és barátja Karl Hartmann. 1865. HFA.1711.3. © Szépművészeti Múzeum
Ismeretlen. Hopp Ferenc 28 éves korában, huszonkét éves menyasszonnyával, Calderoni Idával. Pest? 1861. HFA 1711.22. © Szépművészeti Múzeum
Ismeretlen. Benoit Kahn, Hopp Ferenc optikus mestere New Yorkban, 1861. HFA.1711.1. © Szépművészeti Múzeum
Ismeretlen. Calderoni és Társa régi üzlete. 1869. HFA A.478. © Szépművészeti Múzeum
Calderoni és Társa optika-fotó szaküzlet hírdetés. Vörösmarty tér 1.,1936, Fortepan / Fortepan
Klösz György: Calderoni István egész alakos képe. Budapest. 1878. HFA.4232. © Szépművészeti Múzeum
Budapest, Andrássy (Sugár) út 103., Knorr-villa, ma a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum található benne. A felvétel 1880 körül készült. Fortepan / Budapest Főváros
Ismeretlen: Hopp Ferenc a kínai Nagy Falnál, HFM_A383
Ismeretlen. Az iskola előtt, a felnőttek között Hopp Ferenc. Fulnek, 1895. HFA.417.2. © Szépművészeti Múzeum
Erdélyi Mór: Hopp Ferenc villája kertjében, előtérben az indiai elefánt, balra a teknőcháton álló kősztélé, hátul Jálics János, a villa gondnoka. 1895 k. HFA.394. © Szépművészeti Múzeum
Koller Károly utódai: Hopp Ferenc aláírt arcképe, 1896. HFA.1711.23. © Szépművészeti Múzeum
Ismeretlen: Hopp Ferenc, amikor kirándulás közben megpihent egy kávéra. 1896 körül. HFA F2003.1 © Szépművészeti Múzeum
Ismeretlen: Hopp az üzletében, munkatársaival 1900 körül. HFA.406.a. © Szépművészeti Múzeum
Andrássy út 103. Hopp Ferenc világutazó kertje, Cholnoky Jenő és felesége Barrois Petronella. 1902 Fortepan / Cholnoky Tamás
Hopp Ferenc: Hopp Ferenc útitársai a Siberia gőzösön, a San Francisco-Honolulu közötti úton. 1903. HFA.302. © Szépművészeti Múzeum
Hopp Ferenc: Főút, elöl egy Singer szakbolt, mellette optikai üzlet, Tokió, 1903. HFA D.4210. © Szépművészeti Múzeum
Ismeretlen. Hopp Ferenc, Szinell János és egy amerikai útitársnőjük a Deutchland óceánjáró fedélzetén útban New York felé. 1903. HFA.4689 nyomat. © Szépművészeti Múzeum
Ismeretlen. Hopp Ferenc, Szinell János és egy amerikai útitársnőjük a Deutchland óceánjáró fedélzetén útban New York felé. Klisé a fénykép kinyomtatásához, 1904. HFA.4689 klise. © Szépművészeti Múzeum
Hopp Ferenc: Főút Szöulban.1903. HFA/1718/15, 84.kep. © Szépművészeti Múzeum
Hopp Ferenc: Ökörfogattal a Mekong árterületén, úton Angkor felé, Kambodzsa. 1913. december. HFA.434. © Szépművészeti Múzeum
Ismeretlen: Hopp Ferenc Borobudurban, Jáva szigetén. 1914, január. HFA384 © Szépművészeti Múzeum
Hopp Ferenc portréja, Antalffy Erzsébet festménye 1909-ből. MTI Fotó: Kőrösi Ida, Budapest, 1958. április 15.
Andrássy (Sztálin) út 103., Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum. 1955 Fortepan / Hámori Gyula
Andrássy (Népköztársaság útja) út 103., Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum. 1964 Fortepan / Barbjerik Ferenc
Műtárgyak a Hopp-hagyatékból
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
Öszvéren ülő halhatatlan. Zhang Guolao, kezében szerencsejogarral. Kína 16-17.század. HFM_1914.1-2_20170523+S03. © Szépművészeti Múzeum
Kisméretű díszszekrény (kokazari-dana/kozusi-dana). Fa; lakk, maki-e díszítő technikák. Japán, 19. század második fele. HFM_2230.1-3._0001 © Szépművészeti Múzeum
Ülő Buddha földet érintő tartásban (bhúmiszparsa-mudrában). Bronz. Burma, Mandalay-stílus, 19. század második fele. HFM_4202.001 © Szépművészeti Múzeum
Miniatúra: Ganésa. Papír, vízfestés. Észak-India 19. század. HFM_8015 © Szépművészeti Múzeum
Alapvető szakirodalom, források
- Fajcsák Györgyi: Kínai műgyűjtés Magyarországon a 19. század elejétől 1945-ig. Budapest. 2009, Hopp Ferenc Kelet Ázsiai Művészeti Múzeum.
- Fajcsák Györgyi (szerk.): Ázsia művészete. A százéves Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményei. Budapest, Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum – Szépművészeti Múzeum, 2019.
- antikvarium.hu
A fotók forrásai
- Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Adattára
- fortepan.hu
- archivum.mtva.hu