Hopp Ferenc
1833. április 28. Fulnek ( mai Csehország )
1919. szeptember 9. Budapest
OPTIKUS, MŰGYŰJTŐ, VILÁGUTAZÓ, MECÉNÁS, A RÓLA ELNEVEZETT ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM ALAPÍTÓJA
Hopp Ferenc
OPTIKUS, MŰGYŰJTŐ, VILÁGUTAZÓ, MECÉNÁS, A RÓLA ELNEVEZETT ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM ALAPÍTÓJA
1833. április 28. Fulnek (mai Csehország)
1919. szeptember 9. Budapest
Életútja
SZERZŐ: SALÁT GERGELY SINOLÓGUS
Morvaországban született, s 13 évesen Calderoni István, a jóhírű pesti optikus üzletébe szegődött el optikustanulónak. A tehetséges és szorgalmas fiút Calderoni Bécsbe és New York-ba küldte tanulni. Hopp Ferenc 1861-es hazatérése után betársult támogatója üzletébe, majd 1864-ben átvette a vállalkozást. Fényképezőgépeket, iskolai szemléltetőeszközöket, optikai műszereket, földrajzi eszközöket készített és forgalmazott, s a kiegyezés után gazdasági fellendülés idején jelentős vagyonra tett szert.
Hopp Ferenc szenvedélye az utazás és a műgyűjtés volt. Anyagi helyzete lehetővé tette, hogy ötvenéves kora után kedvtelésből utazhasson. Járt a világkiállításokon, és több kisebb-nagyobb utazás (Földközi-tengeri körutazás, Nyugat-Afrika, a kongói vasút meglátogatására stb.) mellett 1882 és 1914 között ötször körülutazta a Földet (1882–1883, 1893–1894, 1903, 1905, 1913–1914).
Koller Károly: Hopp Ferenc 49 éves korában, HFM_A 4933/1
TOVÁBB
Elsősorban Kelet-Ázsia, ezen belül Kína és Japán érdekelte, de járt Indiában is. Háromszor fordult meg Port Saidban, a Szuezi-csatorna kikötőjében (1882, 1905, 1913). Indiába első világkörüli útján, 1882-ben látogatott el. Kétszer fordult meg Délkelet-Ázsia országaiban, az első és az ötödik világkörüli útja során bejárta többek között Indonéziát, Malajziát, Burmát, Thaiföldet és a Fülöp-szigeteket is. Kínában három alkalommal járt.
Utazásai során sok ezer távol-keleti iparművészeti alkotást és emléktárgyat szerzett be. 1200 darabos kínai (drágakőfaragványok, tubákos flakonok, rekeszzománcok, lakktárgyak, ékszerek stb.) és 2000 darabos japán (lakktárgyak, inrók, necukék, okimonók, kardok és kardtartozékok, bronztárgyak és kerámiák) gyűjteményre tett szert.
Utazásairól számos előadást tartott, több beszámolója nyomtatásban is megjelent, sok saját készítésű fényképet is publikált. Fotógyűjteménye sajnos Budapest ostromakor megsemmisült.
Mecénási tevékenységet is folytatott, például karthágói (pun) kerámiagyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta (ez ma is látható a Szépművészeti Múzeumban), emellett támogatott számos tudományos és társadalmi egyesületet.
Végrendeletében Andrássy úti villáját és annak kertjét, továbbá több mint négy és fél ezer darab – főleg keleti – műtárgyát a magyar államra hagyta, azzal, hogy ezekre építve alapítsanak nevét viselő múzeumot. Így jött létre a ma is Hopp villájában működő budapesti Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum.
HOPP FERENC ÁZSAI ÚTJAINAK FŐ ÁLLOMÁSAI
Válogatott dokumentumok
Hopp Ferenc fényképe a párizsi világkiállítás belépőjén
1867. HFA.1301.3. © Szépművészeti Múzeum
A Ferenc József Lovagrend diplomája
1895. HFA.1394.1. © Szépművészeti Múzeum
Samurai Shokai számla
Yokohama, 1914. május 1. HFA.1679_6 © Szépművészeti Múzeum
A Kuhn és Komor cég számlája
Yokohama, 1914. július 13. HFA.1679_12_15p1 © Szépművészeti Múzeum
A Kuhn és Komor cég szállítólevele
Yokohama, 1914. július 15. A1679_12_23 © Szépművészeti Múzeum
Szakirodalom, források
- Fajcsák, Gy. (2009) Kínai műgyűjtés Magyarországon a 19. század elejétől 1945-ig. Budapest: Hopp Ferenc Kelet Ázsiai Művészeti Múzeum
- Fajcsák, Gy. (szerk.) (2019) Ázsia művészete. A százéves Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményei. Budapest: Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum – Szépművészeti Múzeum
A fotók forrásai
- Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Adattára
- fortepan.hu
- archivum.mtva.hu