Egyiptom és Magyarország a Szent Istváni államalapítástól napjainkig

Kivonat

Magyarország és Egyiptom története az Orient-Projekt honlapján szereplő egyéb területekhez képest viszonylag kevesebb ponton kapcsolódik egymáshoz. Mégis, valószínűleg nincs olyan magyar ember, akinek nincs markáns képe erről az országról. A Nílus-völgyi civilizáció már az ókori görögöket is lenyűgözte, és ez a civilizáció számos ösvényen keresztül talált utat mai világunkba. Az egyiptomi motívumokat ott találjuk építészetünkben, művészetünkben, szellemi örökségünkben, és persze a popkultúrában. Áttekintő esszénkben időrendben haladva soroljuk fel a téma főbb csomópontjait, további tájékoztató irodalmi hivatkozásokkal. Az első szakaszban meghatározzuk Egyiptom helyét a Közel-Keleten. Ezt követően a római kori Pannonia egyiptomi emlékeiről beszélünk, majd a középkor és a török kor írásos forrásaiban megjelenő Egyiptom-képpel foglalkozunk. Az esszé második felében az intenzívebbé váló kapcsolatok nyomában járunk, főleg a 19. század második felében és a 20. század békés évtizedeiben. Röviden kitérünk a magyarábok kérdésére, a cigányság feltételezett egyiptomi eredetére, a magyarországi ortodox kopt keresztényekre és az egyiptomi Remete Szent Pál rendjére.

Kulcskifejezések

ókori Egyiptom, kapcsolattörténet, útleírás, iszlám, kopt kereszténység, magyarábok, Almásy László Ede, Hidegkuti Nándor

Nyilatkozatok és köszönetnyilvánítás

Adatelérhetőségi nyilatkozat. A szerző megerősíti, hogy a mű eredményeit alátámasztó kutatási adatokat a tanulmány tartalmazza.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat. A szerző nyilatkozik, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn.

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.

Felhasznált irodalom

Abdel-Ati A. (2013). A magyar futball és Egyiptom. Belvedere Meridionale 25(1): 75–78.

Abdel-Ati, A. (2014). Az egyiptomi-magyar kapcsolatok a két világháború közötti időszakban. Doktori értekezés Szeged: Szegedi Tudományegyetem. [Online]. https://doi.org/10.14232%2Fphd.2188 [Hozzáférés: 2021. július 15]

Adams, W. Y. (1979). The „Library” of Qasr Ibrim. The Kentucky Review 1(1): 5–27.

Adler, M. N. (1907). The itinerary of Benjamin of Tuleda. Critical text, translation and commentary. London: Oxford University Press.

Almásy, L. (1937). Levegõben…homokon… Budapest: Franklin-Társulat.

Andrawes, F. F. és Orr-Andrawes, A. (2019). Coptic Christians and Muslims in Egypt: Two Communities, One Nation. Cairo: The American University in Cairo Press.

Assmann, J. (2003). Mózes, az egyiptomi. Egy emléknyom megfejtése, Vallástörténet. Budapest: Osiris Kiadó.

Assmann, J. (2013). Religio duplex – Az egyiptomi misztériumok és az európai felvilágosodás, A kútnál. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó.

Assmann, J. (2020). A varázsfuvola – Opera és misztérium, Mesteriskola. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó.

B. Szabó, J. (2016). ʼMagrebitákʼ, úzok – ʼkunokʼ, berendek és besenyők. Egy XII. századi keleti betelepülés nyomában. Hadtörténelmi Közlemények 129(1): 148–159.

Bács, T. A. (2005). Thébai kutatások: a 65. számú sziklasír és környéke. Ókor : folyóirat az antik kultúrákról 4(3): 107–113.

Bács, T. A., Fábián, Z. I. és Razek Seddik, S. A. (Szerk). (2010). Hungarian Excavations in the Theban Necropolis. A Celebration of 102 Years of Fieldwork in Egypt. Egyptian Museum, Cairo, November 6, 2009 – January 15, 2010. Budapest: Department of Egyptology, Institute of Classical Studies Ei:itvi:is Lorand University.

Bán, P. (1993). Magyar szerzetesrend: a pálosok. Iskolakultúra 1993: 93–96.

Bari, K. (2009). A cigányokról. Ethnographia 120: 1–62.

Bartha, E. (2016). Az egzotikus „másik?” – Kelet-Európa fogalmak a jelenkori magyar historiográfiában. In: Juhász, J. (Szerk). Kelet-európai sorsfordulók: Tanulmányok a 80 éves Palotás Emil tiszteletére. Budapest: L’Harmattan – ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék. 341–349. [Online]. http://hdl.handle.net/10831/32931 [Hozzáférés: 2021. július 15]

Bechtold, E. és Vámos, P. (2005). Beszélgetés Török László professzorral a kopt művészetről. Ókor: folyóirat az antik kultúrákról 4(1–2): 3–9.

Benke, L. (2008). Középkori zsidó utazók a Szentföldről. Múlt és Jövő 2008(2–3): 25–36.

Biedermann, Z. (2016). Interjú Zboray Andrással, sivatagi sziklarajzok felfedezőjével. Afrikablogszemélyes blog. [Online]. https://www.afrikablog.hu/interju-zboray-andrassal-sivatagi-sziklarajzok-felfedezojevel [Hozzáférés: 2021. július 15].

Biernaczky, S. (2020a). A magyar–afrikai kapcsolatok elfeledett ’nagy pillanatai’ 1483–1989. Hitel – irodalmi, társadalmi és művészeti folyóirat 33(9): 52–72.

Biernaczky, S. (2020b). Példázatos életek a magyar múltból. Sass (Szász) Flóra / Lady Florence Baker – rabszolgalányból felfedező és abolicionista. Műhely 43(3): 52–67.

Binder, M. (2009). „A cigányok” vagy a „cigánykérdés” története? Áttekintés a magyarországi cigányok történeti kutatásairól. Regio 20(4): 35–59.

Bodó S. (2017). A múzeumok története Magyarországon a dualizmus korában. akademiaiNagyDoktori Budapest: Budapesti Történeti Múzeum. [Online]. https://doi.org/10/Luk%C3%A1cs%20L%C3%A1szl%C3%B3%29.pdf [Hozzáférés: 2021. július 15].

Bolsakov, O. G. és Mongajt, A. L. (1985). Abu-Hámid al-Garnáti utazása Kelet-és Közép-Európában 1131-1153. Budapest: Gondolat Kiadó.

Borosy, A. (1996a). A keresztes háborúk és Magyarország I. Hadtörténelmi Közlemények 109(1): 3–44.

Borosy, A. (1996b). A keresztes háborúk és Magyarország II. Hadtörténelmi Közlemények 109(2): 11–55.

Borsodi, C. (2014). A kiegyezéstől a fordulatig: A történelemoktatás szervezetének változásai a Budapesti Tudományegyetemen, 1867-1950. In: Historia critica: tanulmányok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Történeti Intézetéből. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 267–279. [Online]. https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/11688 [Hozzáférés: 2021. július 15].

Borsodi, C. és Tüskés, A. (2010). Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története képekben 1635–2010. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Bricault, L. (2018). Traveling Gods: The Cults of Isis in the Roman Empire. In: Spier, J., Potts, T. és Cole, S. E. (Szerk). Beyond the Nile. Egypt and the classical world. Los Angeles: The J. Paul Getty Museum. 224–230.

Bricault, L. és Versluys, M. J. (2014). Isis and Empires. In: Bricault, L. és Versluys, M. J. (Szerk). Power, Politics and the Cults of Isis. Proceedings of the Vth International Conference of Isis Studies, Boulogne-sur-Mer, October 13–15, 2011 (organised in cooperation with Jean-Louis Podvin). Leiden: Brill. 3–36.

Castiglione, L. (1974). Abdallah Nirqi 1964 Introduction. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 26: 277–288.

Davidson, R. H. (1960). Where Is the Middle East? Foreign Affairs 38(4): 665–675.

Deringil, S. (2011). „Törökké lett” magyarok a szabadságharc után. Buksz 23(2): 144–152.

Edwards, D. N. és el-Zein, I. S. (2011). Post-Medieval Settlement. In: Edwards, D. N. (Szerk). The archaeology of a Nubian frontier. Survey on the NileThird Cataract, Sudan. Bristol: Mauhaus Publishing. 173–208.

Egedi, B. (2005). A kopt kereszténység a kezdetektől az egyházszakadásig. Ókor: folyóirat az antik kultúrákról 4(1–2): 29–35.

Egedi, B. (2013). A Szépművészeti Múzeum újrarendezett egyiptomi kiállítása. Ókor : folyóirat az antik kultúrákról 12(4): 69–74.

Eide, T. és mtsai. (Szerk). (1994). Fontes Historiae Nubiorum. Textual Sources for the History of the Middle Nile Region between the Eighth Century BC and the Sixth Century AD. Bergen: University of Bergen, Deptartment of Classics.

Emed, A. (2007). Emlékezés Schwimmer Ernőre (1837-1898). Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle 83(5): 176–177.

Everett-Heath, J. (2020). Near East, The. In: Everett-Heath, J. (Szerk). Concise Oxford Dictionary of World Place Names. 6. kiad. Oxford: Oxford University Press.

Fábián, Z. I. (2017). Feltárás az el-Hoha domb déli oldalán a TT 184 számú sír (Nefermenu) körzetében–2015. Orpheus Noster. A KRE Eszme-, Kultúr-, és Vallástörténeti Folyóirata 9(2): 7–77.

Farbaky, T. (2020). Negotiating identities: the case of the Coptic Orthodox Diaspora in Budapest. Szakdolgozat Budapest: Central European University.

Farkas A. (2012). A szadati Egyiptom magyar szemmel. Magyar-egyiptomi kapcsolatok 1970-1980. Doktori értekezés Szeged: Szegedi Tudományegyetem. http://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/1630/ [Online]. https://doi.org/10.14232/phd.1630 [Hozzáférés: 2021. július 15].

Fehértói, K. (1987). Fehértói Katalin: A középkori cigány helynevek és személynevek (A Nyelvtudományi Társaságban elhangzott előadás rövidített változata). Névtani Értesítő 12: 5–17.

Fehérvári, G. (1993). Oxyrrhynchosz/Bahnaszá – A papiruszok és a kerámia városa. Magyar Szemle 2(9): 1–12.

Fehérvári, G. (2006). Bahnasa (Oxyrhynchus), final report of the excavations (1985-1987). Pincis, A. H. és al-Zahem, H. (Szerk). Kuwait: Dār al-Athār al-Islāmīyah.

Ferguson, E. (1999). A kereszténység bölcsője. Budapest: Osiris Kiadó.

Feró, E. (2014). Csákvári piramis és hédervári szfinx: a magyar egyiptománia nyomában. Ókor : folyóirat az antik kultúrákról 13(4): 55–66.

Feró, E. (2015). Az egyiptománia jelensége az újkori Magyarországon, avagy hogyan kerül piramis egy Esterházy kastélyparkba? In: Bács, T. A., Dezső, T. és Vér, Á. (Szerk). Aegyptiaca et Assyriaca. Tanulmányok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézetéből. Antiqua et Orientalia 5. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 59–77.

Feró E. (2019). Zsolnay-titok másképp : egyiptománia a magyar iparművészetben = Zsolnay’s secret in a new light : egyptomania in Hungarian applied arts. Belvedere Meridionale 31(1): 166–178.

Fibiger Bang, P. és Scheidel, W. (2013). Prologue. In: Fibiger Bang, P. és Scheidel, W. (Szerk). The Oxford Handbook of the State in the Ancient Near East and Mediterranean. Oxford University Press. [Online]. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780195188318.001.0001 [Hozzáférés: 2021. július 15].

Fodor, P. és Dávid, G. (1994). Magyar-török béketárgyalások 1512-1514-ben. Történelmi Szemle 36(3–4): 193–225.

Fraser, A. (1996). A cigányok. Budapest: Osiris Kiadó.

Frisnyák, Z. (2005). Magyarország Európa közlekedési térszerkezetében a 19. század végén. Közlekedési Múzeum Évkönyve 1: 170–195.

Fullér, A. (2014). A kaposvári Szivárvány Kultúrpalota egyiptizáló dekorációja. Ókor : folyóirat az antik kultúrákról 13(4): 67–78.

Fullér, A. (2015). A kaposvári Szivárvány Mozi – A húszas évek egyiptomi stílusú mozijainak hazai példája. In: Bács, T. A., Dezső, T. és Vér, Á. (Szerk). Aegyptiaca et Assyriaca. Tanulmányok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézetéből. Antiqua et Orientalia 5. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 77–93.

Fullér, A. (2019). Egyiptizáló síremlékek a budapesti zsidó temetőkben a 19–20. század fordulóján. Ókor : folyóirat az antik kultúrákról 18(3): 96–112.

Fügedi N. (2012). Magyar kultúra a világban: egyiptomi-magyar kulturális kapcsolatok 1945-1964. Acta Historica (Szeged) 134: 143–151.

Fülemile, Á. (2015). Az „odaliszk” – egy orientalizáló képzőművészeti téma jelentésének és recepciójának változásai. Ethno-Lore 32: 69–145.

Gaboda, P. (1995). Egy egyiptomi szobor útvonalának (gyűjtemény)történeti tanulságai (Adalékok a 19. századi keleti magyar emigráció és a korabeli tudománydiplomácia műtárgygyűjtési lehetőségeihez.). Szépművészeti Múzeum Közleményei 82: 131–130.

Gallien, C. és Jokic, O. (2015). Eighteenth-Century Orientalism in Contemporary British Historiography and Literary Criticism. Literature Compass 52(4): 121–133.

Germanus, G. (1973). Allah Akbar! Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.

Germanus, G. (1975). Kelet varázsa. A félhold fakó fényében, Kelet fényei felé, Tények és tanúk. Budapest: Magvető Könyvkiadó.

Haász J. (2020). Pápán egy különleges múmiát őriznek a reformátusok több mint 100 éve. Telex. [Online]. https://telex.hu/eszkombajn/2020/12/09/egy-papai-mumia-amirol-ct-felvetel-is-keszult [Hozzáférés: 2021. július 15].

Habsburg, R. (1883). Utazás a Keleten I-II. Budapest: Wodianer F.

Hafsaas, H. (2019). The Nubian Frontier as a Refuge Area Warrior Society between c. 1200 and c. 1800 CE: A Comparison between Nubia and the Ottoman Balkans. Dotawo: A Journal of Nubian Studies 6(1): 67–88. [Online]. https://doi.org/10.5070/D66146252 [Hozzáférés: 2021. július 15]

Hassan, F. A. (2007). The Aswan High Dam and the International Rescue Nubia Campaign. The African Archaeological Review 24(3/4): Springer. 73–94.

Heller, B. (2000). Goldziher Ignác. Múlt és Jövő 2000(2): 32–40.

Hering, J. (1997). Magyarok a Nílus mentén. Beszélgetés Fodor Istvánnal és Koltay Erikával. Magyar Demokrata 4(28–29):. [Online]. https://web.archive.org/web/20050213015534/http://w3.datanet.hu/~demokrat/muh1-429.htm [Hozzáférés: 2021. július 15]

Hinds, M. és Ménage, V. (1991). Qaṣr Ibrīm in the Ottoman Period: Turkish and Further Arabic Documents. Texts from excavations. London: Egyptian Exploration Society.

Holló, S. A. és Gali, Á. (Szerk). (2002). Múzsák kertje. A magyar múzeumok születése. Budapest: Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület.

Horváth, J. (1985). A magyar egyiptológia története, Egyiptológiai füzetek 2. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Horváth, Z. (2010). El-Lahun Survey Project—The Archaeological Mission of the Museum of Fine Arts. In: Hudecz, A. és Petrik, M. (Szerk). Commerce and Economy in Ancient Egypt. Proceedings of The Third International Congress for Young Egyptologists September 25–27, 2009, Budapest, Hungary. BAR International Series 2131. Oxford: Archaeopress. 186–190.

Horváth, Z. (2012). Le temple de Sésostris II de El-Lahun revisité. Pharaon Magazine 7: 45–50.

Hóvári, J. (2013). Honvédtábornokok a késői oszmán haderőben. Emlékezés Guyon Richárdra és Kmety Györgyre. Magyar Tudomány 174(9): 1046–1055.

Igaz, L. (2005). Kultúrák határán – Kelet és Nyugat hadművészetének találkozása a rekonkviszta idején. Valóság 48(8): 10–19.

Irsay Nagy, B. (2010). Százéves a hazai egyiptológiai és assziriológiai egyetemi oktatás. MúzeumCafé 4(19):. [Online]. http://muzeumcafe.hu/hu/szazeves-hazai-egyiptologiai-es-assziriologiai-egyetemi-oktatas/ [Hozzáférés: 2021. július 15]

J. Nagy, L. (1997). Az arab országok története a XIX-XX. században. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó.

J. Nagy, L. (2015). Magyar–egyiptomi kapcsolatok a második világháború után (1947–1955). Belvedere Meridionale 27(3): 15–22.

J. Nagy, L. (2017). Magyarország és az arab világ 1947–1989. Szeged: JATEPress.

Jámbor, O. I. (2018). Beszélhetünk-e bevándorláspolitikáról a középkorban? — Keleti migránsok az Árpád-házi királyok alatt. Magyar Rendészet 2018(1): 53–66.

Kákosy, L. (1969). Dobrovits Aladár és Wessetzky Vilmos hatvan éves. Antik Tanulmányok 16: 211–212.

Kákosy, L. (1975). Abdallah Nirqi 1964. Burials. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 27: 103–117.

Kákosy, L. (1989). Dzsehutimesz sírja Thébában. Budapest: Pytheas Kft.

Kákosy, L. (2001). Az alexandriai időisten. Válogatott tanulmányok (1957-1998). Budapest: Osiris Kiadó.

Kákosy, L. (2005). Az ókori Egyiptom története és kultúrája, Osiris Tankönyvek. Budapest: Osiris Kiadó.

Kármán, G. (2006). Identitás és határok 17. századi magyar utazók nyugaton és keleten. Korall – Társadalomtörténeti folyóirat 26: 72–98.

Kashani, R. (1992). Tudelai Benjámin utazásai. Múlt és Jövő 1992(3): 35–39.

Keating, R. (1980). Mentőakció Núbiában. Budapest: Gondolat Kiadó.

Khan, G. (2013). The medieval Arabic documents from Qasr Ibrim. In: van der Vliet, J. és Hagen, J. L. (Szerk). Leuven: Nederlands Institut voor Het Nabije Oosten Leiden. 145–156.

Kicsindi, E. (2019). Az Osztrák–Magyar Monarchia és az afrikai gyarmatosítás: gyarmatosítás és nagyhatalmi politika a magyar nyelvű sajtóban a 19. második felében (The Austro-Hungarian Empire and the Colonialism in Africa: Colonialism and Power Policy in Hungarian Newspapers in the Second Half of the 19th Century). In: Pál, I. és Székely, G. (Szerk). Az Eiffel-torony árnyékában. Majoros István 70 éves. Budapest: ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék. 370–391.

Király, A. (2011). Egy másik Nílus mentén. Kerma városa és Núbia újragondolt tájai. In: Nagy, E. és Xeravits, G. (Szerk). Szent városok, szent körzetek Tibettől Etiópiáig. Budapest: L’Harmattan Kiadó. 91–113.

Király, A. (2012). HSAP 057 – a Middle Holocene site in the fourth cataract area, Sudan. In: Kabaciński, J., Chłodnicki, M. és Kobusiewicz, M. (Szerk). Prehistory of Northeastern Africa. New ideas and discoveries. Poznań: Poznań Archaeological Museum. 167–189.

Király, A., Faragó, N. és Mester, Z. (2020). Hasznos rítusok és haszontalan technikák. A rituális cselekvés régészeti azonosításának néhány elméleti kérdése egy pattintott kő leletegyüttes kapcsán. In: Csengeri, P. és mtsai. (Szerk). MΩMOΣ IX. A rituálé régészete – Őskoros Kutatók IX. Összejövetelének konferenciakötete Miskolc, 2015. október 14–16. – MΩMOΣ IX. The Archaeology of ritual – Proceedings of the IXth Conference of researchers of prehistory. Dissertationes Archaeologicae Supplementum 7. Budapest: ELTE BTK Régészettudományi Intézet. 9–42. MTMT [Online]. https://m2.mtmt.hu/api/publication/31602828 [Hozzáférés: 2021. július 15]

Kisling, Z. (2020). A bécsi diplomataképzés történetének rövid összefoglalása. Külügyi Műhely 2020(2): 199–213. [Online]. https://doi.org/10.36817/km.2020.2.10 [Hozzáférés: 2021. július 15]

Kiss, G. (2002). Szombathely Savaria Múzeum. In: Holló, S. A. és Gali, Á. (Szerk). Múzsák kertje. A magyar múzeumok születése. Budapest: Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület. 198–203.

Komár, K. (2012). Az Osztrák-Magyar Monarchia és Egyiptom kapcsolatai 1882-1914. Doktori értekezés Szeged: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola. [Online]. https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/288 [Hozzáférés: 2021. július 15]

Korompai, B. (2002). Debrecen Déri Múzeum. In: Holló, S. A. és Gali, Á. (Szerk). Múzsák kertje. A magyar múzeumok születése. Budapest: Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület. 92–98.

Kóthay, K. A. és Liptay, É. (Szerk). (2012). A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye. Budapest: Szépművészeti Múzeum.

Kovács, E. (2004). Utazás a természetben – Platz Bonifác tudományos működése. Árgus 9: 78–84.

Kristó, G. (2000). A Kárpát-medencén át vezető nemzetközi utak. In: Wieczorek, A. és Hinz, M. H. (Szerk). Európa közepe 1000 körül. Történelmi, művészeti és régészeti tanulmányok. Stuttgart: Konrad Theiss Verlag GmbH. 92–94.

Krizsán, L. (1994). Magyar utazók Afrikában, Távoli tájak magyar utazói. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Kubassek, J. (2016). A Szahara bűvöletében. Az „Angol beteg” igaz története – Almásy László hiteles életrajza, Panoráma Útikönyvek. Budapest: Medicina Könyvkiadó.

Kubinyi, A. (2003). Vitéz János: a jó humanista és rossz politikus. In: Kosáry, D. (Szerk). A magyar történelem vitatott személyiségei 2. Budapest: Kossuth Kiadó. 7–31.

Kuper, R. (Szerk). (2013). Wadi Sura – The Cave of Beasts. A rock art site in the Gilf Kebir (SW-Egypt). Köln: Heinrich-Barth-Institut.

Langó, P. (2006). A Kárpát-medence 10. századi emlékanyagának kutatása mint nemzeti régészet. Kutatástörténeti áttekintés. Korall – Társadalomtörténeti folyóirat 24–25: 89–117.

Lassányi, G. (2005). Új mentőakció Núbiában. Ókor: folyóirat az antik kultúrákról 4(1–2): 110–111.

Lassányi, G. (2006). Magyar régészeti kutatások Szudánban. Ókor: folyóirat az antik kultúrákról 5(3–4): 115–116.

Lassányi, G. (2007). Magyar leletmentés Szudánban. A Magyar Merowe-gát Régészeti Projekt 2007-es szezonja. Ókor: folyóirat az antik kultúrákról 6(4): 102–105.

Lassányi, G. (2008). Preliminary report on the 2007 season of the Hungarian – Sudanese Archaeological Project (HSAP) at 4th cataract of the Nile. In: Gratien, B. (Szerk). Actes de la 4e Conférence Internationale sur l’Archeologie de la 4e Cataracte du Nil. Supplément CRIPEL 7,. Lille: Supplément CRIPEL. 11–19.

Lassányi, G. (2009). Az antik világ határán. A Keleti-sivatag a kései ókorban. Doktori értekezés Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola.

Lassányi, G. és Lantai Csont, G. (2014). Eltűnő Núbia. Válogatás Lantai-Csont Gergely szudáni fotóiból (Disappearing Nubia. Selection from Gergely Lantai-Csont’s photos from Sudan). Budapest: Farbaky Péter.

Lindner, G. (2019). Tradíció, folytonosság, újítás. A kyméi Isis-aretalogia és a hellénisztikus kori vallásosság. Ókor: folyóirat az antik kultúrákról 18(3): 21–35.

Liptay, É. (2018). A Szépművészeti Múzeum egyiptomi múmiái – egyiptológus szemmel. Keletkutatás 2018(1): 5–18. [Online]. https://dx.doi.org/10.24391/KELETKUT.2018.1.5 [Hozzáférés: 2021. július 15]

Luft, U. (2006). Felderítô úton az egyiptomi Keleti Sivatagban (Bir Minih). Ókor: folyóirat az antik kultúrákról 5(1): 74–81.

Marton, T. (2018). Traces of the Dispersal of Modern Humans: Middle Palaeolithic Sites in the Egyptian Eastern Desert. In: Bács, T. A., Bollók, Á. és Vida, T. (Szerk). Across the Mediterranean and along the Nile. Studies in Egyptology, Nubiology and Late Antiquity Dedicated to László Török on the Occasion of His 75th Birthday. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet – Szépművészeti Múzem. 307–325.

Mátyás, B. (2014). Az Árpád-kori magyarországi muszlimok eredete. Fons: forráskutatás és történeti segédtudományok 21(3): 315–329.

Merkl, O. (2015). Kaszab Zoltán (1915–1986) – a bogarász, aki minden mást is gyűjtött. Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici 107: Magyar Nemzeti Múzeum. 5–26.

Mesterházy, K. (1990). Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben I. Folia Archaeologica 41: 87–112.

Mesterházy, K. (1991). Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben II. Folia Archaeologica 41: 145–177.

Mestyán, Á. (2017). “I Have To Disguise Myself”: Orientalism, Gyula Germanus, and Pilgrimage as Cultural Capital, 1935–1965. In: Ryad, U. (Szerk). The Hajj and Europe in the Age of Empire. Leiden Studies in Islam and Society 5. Leiden – London: Brill. 217–240.

Mészáros, Á. (2013). Orientalising the Orient – Transforming Watercolours to a Lithographed Travel Album. Pictures by Count Iván Forray and Joseph Heicke. In: Tüskés, A., Tóth, Á. és Székely, M. (Szerk). Hungary in Context. Studies on Art and Architecture. Budapest: CentrArt Művészettörténészek Új Műhelye Közhasznú Egyesület. 127–143.

Mészáros, Á. (2016). Otto Schoefft in Egypt: A Photographer from Hungarian Painters Dynasty. In: Jůnová Macková, A., Storchová, L. és Jůn, L. (Szerk). Visualizing the Orient: Central Europe and the Near East in the 19th and 20th centuries. Egypt and Austria 10. Prague: Academy of Performing Arts in Prague (AMU). 193–215.

Mészáros, Á. (2018). Adalékok a 19. századi magyar festészet orientalista vonatkozásaihoz. Doktori értekezés Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. [Online]. https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/40554 [Hozzáférés: 2021. július 15].

Mikešová, M. (2014). Austria‑Hungary and Egypt (1882–1914). Prague Papers on the History of International Relations 2014(1): 63–78.

Mohay, T. (2002). A kopt egyházi zene hosszú története. Interjú Tóth Margittal. Tabula 5(2): 223–240.

Mocsáry Béláné Fáy, M., (1901). Keleti utazás. Egyiptom, Szentföld, India, Ceylon. Úti jegyzetek. Budapest: Athenaeum

Mráv, Z. (2016). Az alexandriai istenek. In: Tóth, E., Vida, T. és Takács, I. (Szerk). Szent Márton és Pannonia. Kereszténység a római világ határán. Pannonhalma, Szombathely: Pannonhalmi Főapátság, Savaria Múzeum. 29–35.

Mráv, Z. és Gabrieli, G. (2011). A scarbantiai Iseum és feliratos emlékei. Arrabona 49(1): 201–238.

Mráv, Z. és Szabó, Á. (2016). Aegyptiaca in the Hungarian National Museum Exhibition in chamber gallery for the honour of the Vth. Aegyptus et Pannonia symposium Lapidarium, 15th October – 31. December, 2008. Aegyptus et Pannonia 5: 133–149.

Munkácsy, B. (1899). Néprajzi hírek. Ethnographia 10: 254–256.

Nagy, M. (1881a). A trónörökös keleti utja. Vasárnapi Ujság 28(7): 109.

Nagy, M. (1881b). Rudolf trónörökös. Vasárnapi Ujság 28(12): 188.

Nagy, M. (1881c). Rudolf trónörökös utazása. Vasárnapi Ujság 28(3): 45.

Nagy, P. (2004). „Fáraó népe”. A ma gyarországi cigányok korai története (14 17. század), Gypsy Studies Cigány Tanulmányok 15. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Nyelvtudományi Tanszék, Romológia Szeminárium.

Nagy, P. (2015). Ki beszél itt cigány történelemről? In: Cserti Csapó, T. (Szerk). Alapirodalmak a hazai cigány, roma népességre vonatkozó társadalomtörténet, társadalomismeret oktatásához. Gypsy Studies Cigány Tanulmányok 36. Pécs: PTE, BTK, NTI, Romológia és Nevelésszociológia Tanszék. 50–127.

Nagy, P. T. (2019). Közel-Keleti gyűjtemény. In: Fajcsák, G. (Szerk). Ázsia művészete. A százéves Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményei. Budapest: Szépművészeti Múzeum – Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum. 232–253.

Nagy, T. P. (2016). “Islamic” Artefacts in Hungary from the Reign of Béla III (1172–1196): Two Case Studies. Annual of Medieval Studies at CEU 22: 49–62.

Nagyné Rózsa, E. (2020). A sokszínű Egyiptom. In: Marsai, V. és Nagyné Rózsa, E. (Szerk). Magyarország és Afrika 2018-2025. 113–127. Budapest: Dialóg Campus. 19–31.

Némäti, K. (1914). Szfinx-történelmi kutatásom. Budapest: Országos Központi Községi Nyomda Rt.

Nimis, S. (2004). Egypt in Greco-Roman History and Fiction. Alif: Journal of Comparative Poetics 24: 34–67.

Ormos, I. (2002). Egy magyar építész Egyiptomban: Herz Miksa pasa (1856-1919). Keletkutatás 1996–2002: 203–230.

Ormos, I. (2009). Max Herz Pasha 1856-1919. His life and career, Études Urbaines 6. Cairo: Institut Français d’Archéologie Orientale.

Paládi-Kovács, A. (1993). Jankó Jánosról – száz év múltán. Ethnographia 104: 290–308.

Popova-Nowak, I. V. (2006). A nemzet felfedezésének Odüsszeiája. Magyarok Magyarországon és külföldön, 1750–1850. Korall – Társadalomtörténeti folyóirat (26): KORALL Társadalomtörténeti Egyesület. 128–152.

Réti, B. (2019). A kairói magyar királyi követség (1939–1941). Külügyi Szemle 18(2): 123–140.

Rezsabek, N. (2010). Az utolsó magyar polihisztor: Mahler Ede kronológus emlékezete. Budapest: Aura.

Ronall, J. O. (1968). Julius Bluhm pasha, an Austro-Hungarian banker in Egypt 1843-1919. Tradition: Zeitschrift für Firmengeschichte und Unternehmerbiographie 13(2): 57–80.

Rose, P. J. (2011). Qasr Ibrim: The last 3000 years. Sudan & Nubia 15: 3–13.

Sághy, M. és Baán, I. (2018). Thébától a Bakonyig : Szent Móric és vértanútársainak tisztelete Európában (4-21. század). Világtörténet 8(2): Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont  Történettudományi IntézetE. 175–195.

Said, E. W. (2000). Orientalizmus. Budapest: Európa Könyvkiadó.

Schreiber, G. (2005). Új eredmények Dzsehutimesz thébai sírjából. Ókor: folyóirat az antik kultúrákról 4(1–2): 97–103.

Schreiber, G. (2008). The Mortuary Monument of Djehutymes II, Studia Aegyptiaca Series Maior 2. Budapest: Archaeolingua.

Schreiber, G. (2010). The Excavation at Gamhud. In: Bács, T. A. és mtsai. (Szerk). Hungarian Excavations in the Theban Necropolis. A Celebration of 102 Years of Fieldwork in Egypt. Egyptian Museum, Cairo, November 6, 2009 – January 15, 2010. Budapest: Department of Egyptolog,y Institute of Classical Studies, Eötvös Loránd University. 21–23.

Schreiber, G., Tihanyi, B. és Vasáros, Z. (2013). Magyar ásatások a thébai -400-as számú sírban. Az újbirodalmi sírtulajdonosok. Magyar Régészet 2013(2): 1–6.

Simon, R. (2000). Goldziher Ignác utóélete: Egy 19. századi tudományalapító sorsa a 20. században. Magyar Tudomány 45(2): 137–157.

Simon, Z. (2014). A Magyarország és az Oszmán Birodalom közötti kereskedelem a 16. század elején. Kolozsvár: Mega Könyvkiadó.

Somi, É. (1983). Borsos Tamás: Egiptusról. Irodalomtörténet 15(3): 750–761.

Sosztarits, O. (2016). Az Iseum Savariense és a pogányság végnapjai Savariában. In: Tóth, E., Vida, T. és Takács, I. (Szerk). Szent Márton és Pannonia. Kereszténység a római világ határán. Pannonhalma, Szombathely: Pannonhalmi Főapátság, Savaria Múzeum. 35–43.

Sosztarits, O., Balázs, P. és Csapláros, A. (Szerk). (2013). Iseum Savariense. A savariai Isis szentély, Sistrum – Serie A. Az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház kiadványai 1. Szombathely: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata.

Spalinger, A. J. (2005). War in Ancient Egypt: The New Kingdom. Malden: Blackwell Publishing Ltd. [Online]. https://doi.org/10.1002/9780470774861 [Hozzáférés: 2021. július 15]

Stojkovski, B. és Kartalija, N. (2018). The Other and the Self in the Travel Accounts of Southern Hungary and Serbia in the Works of Al-Idrīsī and Abū Ḥāmid Al-Ġarnāṭī. Romano-Arabica 18: 207–217.

Szabadi, L. (2005). „Hajszálgyökerek.” Magyarok a világban – legendák, kérdések, tények. Hungarológiai Évkönyv 6: 123–150.

Szeverényi, S. (2015). A finnugor „mítosz”. In: Hubbes, L. és Povedák, I. (Szerk). Már a múlt sem a régi… Az új magyar mitológia multidiszciplináris elemzése. Szeged: MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport. 119–143.

Szilágyi, E. R. (2013). Vitéz János mecenatúrája. Johannes Tröster és az 1450-es évek. Doktori értekezés Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola.

T. Hámori, F. (2021). Közel hétszáz magyar gyártású vasúti kocsit szállíthatnak Egyiptomba Dunakesziről. iho.hu – Az Indóház Közlekedési Lap- és Könyvkiadó online közlekedési, logisztikai hírportáljawebpage. [Online]. https://iho.hu/hirek/kozel-hetszaz-magyar-gyartasu-vasuti-kocsit-szallithatnak-egyiptomba-dunakeszirol-210301 [Hozzáférés: 2021. július 15].

Tardy, L. (1971). Régi magyar követjárások Keleten, Kőrösi Csoma Kiskönyvtár 11. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Tardy, L. (1977). Rabok, követek, kalmárok az Oszmán Birodalomról. Budapest: Gondolat Kiadó.

Taróssy, I. (2020). Magyarország Afrika-politikája a kommunista korszakban és a posztszovjet érában. In: Marsai, V. és Nagyné Rózsa, E. (Szerk). Magyarország és Afrika 2018-2025. Budapest: Dialóg Campus. 19–31.

Tóth, F. (2013a). Egy magyar származású francia diplomata Kelet-Európában a 18. század második felében. Francois baron de Tott (1733-1793) életpályája. [Online]. https://core.ac.uk/display/35136043 [Hozzáférés: 2021. július 15].

Tóth, P. (2015). A magyarországi cigányság története a feudalizmus korában. In: Cserti Csapó, T. (Szerk). Alapirodalmak a hazai cigány, roma népességre vonatkozó társadalomtörténet, társadalomismeret oktatásához. Gypsy Studies Cigány Tanulmányok 36. Pécs: PTE, BTK, NTI, Romológia és Nevelésszociológia Tanszék. 135–216.

Tóth T. (2013b). A Magreb-országokban nyugvó jeles magyarjaink. Belvedere Meridionale 25(1): 73–74.

Török, L. (1975a). Abdallah Nirqi 1964. The finds from the excavation of the Hungarian mission 1. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 27: 119–133.

Török, L. (1975b). Abdallah Nirqi 1964. The finds from the excavation of the Hungarian mission 2. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 27: 135–153.

Török, L. (1983). Borsai Ilona 1924-1982. Antik Tanulmányok 30: 114–115.

Török, L. (1997). The Kingdom of Kush. Handbook of the Napatan-Meroitic Civilization, Handbuch der Orientalistik 31. Leiden: Brill.

Török, L. (1998). A vadászó kentaur. Az egyiptomi hellénizmus 4. századi emléke a budapesti Szépművészeti Múzeumban. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó-Szépművészeti Múzeum.

Török, L. (2001). The Image of the Ordered World in Ancient Nubian Art. The Construction of the Kushite Mind (800 BC — 300 AD), Probleme der Ägyptologie 18. Leiden: Brill.

Török, L. (2005). A fáraók után – A kopt művészet kincsei Egyiptomból. Budapest: Szépművészeti Múzeum.

Török, L. (2009). Between Two Worlds: The Frontier Region Between Ancient Nubia and Egypt 3700 BC – AD 500, Probleme der Ägyptologie 29. Leiden: Brill.

Török, L. (2011). Magyar egyiptológia Mahler Ede kinevezésétől napjainkig. In: Bács, T. A., Dezső, T. és Niederreiter, Z. (Szerk). 100 év után. Emlékkonferencia a Keleti Népek Ókori Története Tanszék alapításának 100. évfordulóján. Antiqua et Orientalia 1. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 11–25.

Török, L. (2013). Egyiptom és utókora Alexandriában és Rómában. Két előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézetében. Budapest: Gondolat Kiadó.

Török, L. (2014). Hérodotos Núbiában. Ókor: folyóirat az antik kultúrákról 13(2): 3–16.

Török, L. (2017). Egy félreismert remekmű. A Petosiris-sír és az egyiptomi–görög kiegyezés. Ókor: folyóirat az antik kultúrákról 16(2): 3–19.

Ujházi, L. (2019). Az egyiptomi keresztények biztonsági helyzete. In: Resperger, I. és Ujházi, L. (Szerk). A vallási elemek jelentősége napjaink fegyveres konfliktusaiban és biztonsági kihívásaiban. Budapest: Dialóg Campus Kiadó – Nordex Kft, Wolters Kluwer. 79–105. [Online]. https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/12765/web_PDF_Vallasi_elemek_jelentosege.pdf?sequence=2 [Hozzáférés: 2021. július 15]

Vanek, Z. (2021). A Kom Truga történet. PR Herald. [Online]. https://prherald.hu/a-kom-truga-tortenet/ [Hozzáférés: 2021. július 15].

Venkovits, B. (2015). ‘Proof of what a Hungarian woman is capable of’: Travels of Mrs. Mocsáry in the United States and Mexico. Hungarian Journal of English and American Studies 21(1): 177-194.

Verestói, N. (2017). Beiktatták a magyarországi kopt ortodoxok új püspökét. Magyar Kurír Katolikus Portálwebpage. [Online]. https://www.magyarkurir.hu/hirek/beiktattak-magyarorszagi-kopt-ortodoxok-uj-puspoket  [Hozzáférés: 2021. július 15].

Versluys, M. J. (2011). Understanding Egypt In Egypt And Beyond. In: Isis on the Nile. Egyptian Gods in Hellenistic and Roman Egypt. Proceedings of the IVth International Conference of Isis Studies, Liège, November 27-29 2008. Religions in the Graeco-Roman World 171. Leiden: Brill. 7–36.

Veszprémy, L. (2002). The Crusade of Andrew II, King of Hungary, 1217-1218. Iacobus 13–14: 87–110.

Vorderstrasse, T. (2014). The archaeology of the ottoman empire and its aftermath in the Middle East. Near Eastern Archaeology 77(4): The University of Chicago Press. 292–298. [Online]. https://doi.org/10.5615/neareastarch.77.4.0292 [Hozzáférés: 2021. július 15]

Vörös, G. (1998). Templom Théba koronáján – A Thot-hegyi magyar ásatások Montuhotep Szanhkaré fáraó templománál 1995-1998. Budapest: Százszorszép Kiadó és Nyomda Kft.

Vörös, G. (2001). Taposiris Magna – Isis kikötője. Budapest: Egyiptomi Magyar Ásatások Baráti Köre.

Vörös, G. (2007). Egyiptom templomépítészete az egyiptomi magyar ásatások fényében 1907-2007. Budapest: Kairosz Kiadó.

Vörös, G. (2008). Sharuna – Gamhud – Az Osztrák-Magyar Monarchia régészeti missziója Egyiptomban (1907-1908) Surányi Back Fülöp (1862-1958) öröksége. Budapest: Egypt Excavation Society of Hungary.

Wessetzky, V. (1989). Isis és Osiris Pannoniában. Budapest: Corvina.

Wilson, W. D. (2009). Enlightenment Encounters the Islamic and Arabic Worlds: The German “Missing Link” in Said’s Orientalist Narrative (Meiners and Herder). In: Hodkinson, J. és Morrison, J. (Szerk). Encounters with Islam in German Literature and Culture. Boydell & Brewer. 73–88. [Online]. https://www.cambridge.org/core/books/encounters-with-islam-in-german-literature-and-culture/enlightenment-encounters-the-islamic-and-arabic-worlds-the-german-missing-link-in-saids-orientalist-narrative-meiners-and-herder/5D4018E842BB74499273D59BE3006EC8 [Hozzáférés: 2021. július 15].

Zboray, A. (2013). Wadi Sura in the context of regional rock art. In: Kuper, R. (Szerk). Wadi Sura – The Cave of Beasts. A rock art site in the Gilf Kebir (SW-Egypt). Köln: Heinrich Barth Institut. 18–23.

Zimonyi I. (2013). Magarabok és Qaszr Ibrim : egy magyar közösség Núbiában. Belvedere Meridionale 25(1): 86–90.

Zsuppán, A. (2003). 1 tanár: „Nem akartam Thébába menni” (Interjú Luft Ulrich egyiptológussal). Magyar Narancs. [Online]. https://magyarnarancs.hu/konyv/1_tanar_nem_akartam_thebaba_menni_interju_luft_ulrich_egyiptologussal-58668 [Hozzáférés: 2021. július 15].

Zsuppán, A. (2013). Ibrahim al-Magyari ükunokái. Heti Válasz online. [Online]. http://valasz.hu/vilag/ibrahim-al-magyari-ukunokai-70308 [Hozzáférés: 2021. július 15].