A magyar–mongol kulturális kapcsolatok történeti vázlata a Szent Istváni államalapítástól napjainkig
Szilágyi Zsolt
történész, mongolista, tudományos főmunkatárs, BTK  Néprajztudományi Intézet. Email: szilagyi.zsolt@abtk.hu
Hivatkozás: Szilágyi, Zs., (2023). A magyar–mongol kulturális kapcsolatok történeti vázlata a Szent Istváni államalapítástól napjainkig. Passages 1:367–405.
			Kivonat
A magyarok és mongolok egykori nomád életmódjából fakadó közös kulturális gyökerek mind a mai napig fontos hivatkozási pontot jelentenek a két ország kapcsolatában. Az ebből fakadó kölcsönös szimpátia és érdeklődés már – az egyébként meglehetősen későn, csak a 20. század közepén létrejött – diplomáciai kapcsolatfelvétel előtt is tetten érhető volt. Ugyanakkor azt is érdemes itt megemlíteni, hogy nem számítva a Nagy Mongol Birodalom kiépítésének időszakában lezajlott, és a Magyar Királyság szempontjából meglehetősen tragikus következményekkel járó első kapcsolatfelvételt, a tatárjárást, a későbbiekben, főleg a reformkortól kezdődően megélénkülő érdeklődést elsősorban a magyarok tudományos kíváncsisága táplálta. A kétoldalú politikai, gazdasági kapcsolatok, az oktatási, tudományos intézményrendszerek közötti együttműködések a 20. század második felében épültek ki. A magyarok tudományos érdeklődése nemzetközi hírű mongolisztikai műhelyeket hozott létre itthon, és ezek sok esetben a kétoldalú kapcsolatok fontos hivatkozási pontjaivá is váltak. Kijelenthető, hogy amennyiben Magyarország ázsiai kapcsolatait történeti távlatokban – és nem csak a jelenlegi gazdasági együttműködések volumenét tekintve – vizsgáljuk, akkor a magyar–mongol kapcsolat hazánk legfontosabb ázsiai relációi között említhető.
Kulcskifejezések
mongol kultúra; egyéb kulcskifejezések: nomád hagyományok, magyarság keleti kapcsolatai, Ázsia magyar felfedezői, mongolisztika, Ligeti Lajos
Nyilatkozatok és köszönetnyilvánítás
Adatelérhetőségi nyilatkozat. A szerző megerősíti, hogy a mű eredményeit alátámasztó kutatási adatokat a tanulmány tartalmazza.
Összeférhetetlenségi nyilatkozat. A szerző nyilatkozik, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn.
Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Felhasznált irodalom
Abella, M., Walla, G., szerk., (1969). Mongólia (diafilm).  Budapest: Magyar Diafilmgyártó Vállalat.
		Ablonczy B., (2016). Keletre Magyar! A magyar turanizmus  története. Budapest: Jaffa Kiadó.
B. Szabó J., (2018). Dávid és Góliát. A középkori Magyar  Királyság és a Nagy Mongol Birodalom a 13. században. Rubicon Online.  [Hozzáférés: 2021. 01. 10.] https://rubicon.hu/cikkek/david-es-goliat
B. Szabó J., (2020). A tatárjárás – A mongol hódítás és  Magyarország. Budapest: Corvina Kiadó.
B. Szabó, J., Laszlovszky, J., Nagy, B., Uhrin, D., (2020).  The Mongol Invasion of Hungary (1241–42) and Its Eurasian Context.  Interdisciplinary Research Project Supported by the National Research,  Development and Innovation Office (2018–2022). Annual of Medieval  Studies at CEU 26, 223–233.
Berta, Á., (1988). Wolgatatarische Dialektstudien.  Textkritische Neuausgabe der Originalsammlung von G. Bálint 1875–76, Keleti  tanulmányok – Oriental Studies 7. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára.
Birtalan Á., Szilágyi Zs., (2015). Előszó. In: Szilágyi Zs.,  szerk. 65 év, 65 kép. Ulánbátor: Magyarország Ulánbátori Nagykövetsége,  3.
Birtalan, Á., szerk., (2009). A Romanized Grammar of the  East- and West- Mongolian Languages. With popular Chrestomaties of both  dialects. By Gábor Bálint of Szentkatolna. (Budapest Oriental Reprints B3)  Budapest: Library of the Hungarian Academy of Sciences – Csoma de Kőrösi  Society.
Birtalan, Á., (2011). Kalmyk Folklore and Folk Culture in  the mid-19th Century. Philological Studies on the Basis of Gábor Bálint of  Szentkatolna’s Kalmyk Texts, Keleti tanulmányok – Oriental Studies 15.  Budapest: Library of the Hungarian Academy of Sciences – Kalmyk Institute of  Humanitarian Studies of the Russian Academy of Sciences.
Budencz J., (1977). Rövid mongol nyelvtan. Újra  közreadja Ligeti Lajos. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
Büntgen, U., Di Cosmo, N., (2017). Reply to ‘Climate  of Doubt: A Re-Evaluation of Büntgen and Di Cosmo’s Environmental Hypothesis  for the Mongol Withdrawal from Hungary, 1242 CE. Scientific Reports 7, 12696. https://doi.org/10.1038/s41598-017-12126-8
Csiky G., (2022). Mongóliai magyar régészeti kutatások. In:  Fajcsák Gy., Windhoffer T., szerk. Jurták és kolostorok Mongol művészet a  Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményében Budapest: Hopp Ferenc  Ázsiai Művészeti Múzeum, 25–31.
Csoma M., (2018). Korea története. Budapest: Antall  József Tudásközpont.
Farkas I., (1993). A turánizmus. Magyar Tudomány 7,  860–867.
Fodor I., (2012). A keleten maradt ősmagyarok: Julianus barát  útjáról – más megvilágításban. História 34(2), 3–7.
Forbath L., (1934). A megújhodott Mongólia. Budapest:  Franklin Társulat.
Forbat L., (2016). Niislel orgoo dekh tsust khyadlaga  (Iosef Geletagiin odriin temdegleleer bichjee) [Véres terror Urga fővárosban.  Geleta József beszámolója alapján.] Ulaanbaatar: Sodnom.
Geleta, J., (1936). The New Mongolia, by Ladislaus  Forbath, as related by Joseph Geleta; translated by Lawrence Wolfe. London–Toronto:  W. Heinemann Ltd.
Gubányi K., (1907). Öt év Mandzsuországban. Budapest:  Lampel R. Könyvkereskedése.
Györffy Gy., (1986). Julianus barát és a napkelet  felfedezése. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Harmath, A., Laszlovszky, J., Siklódi, Cs., Szilágyi, Zs., Tolnai,  K., (2019). Under the Eternal Blue Sky: Landscape archaeology in Mongolia. Budapest:  Institute of Ethnology, Research Centre for the Humanities.
Laszlovszky, J., F. Romhányi, B., Ferenczi, L., Pinke, Zs.,  (2018). Contextualizing the Mongol Invasion Stephen Pow, of Hungary in 1241– 42:  Short- and Long-Term Perspectives. Hungarian Historical Review 7(3), 419–450.
Kara Gy., (1971). Mongol iratok a Népi Forradalom  idejéből. Budapest: A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára.
Kara, Gy., (2001). The Mongolian and Manchu Manuscripts  and Blockprints of the Hungarian Academy of Sciences. Budapest: Akadémiai  Kiadó.
Katona T., szerk., (1981). A tatárjárás emlékezete.  Budapest: Európa Könyvkiadó – Magyar Helikon.
Ligeti, L., (1933). Rapport préliminaire d’un voyage  d’exploration fait en Mongolie chinoise 1928-1931. Budapest: Publié par la  Société Kőrösi Csoma.
Ligeti L., (1934). Sárga istenek, sárga emberek Egy év  Belső-Mongólia lámakolostoraiban. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
Ligeti L., ford., (1962). A mongolok titkos története. Budapest:  Gondolat Kiadó. Második, javított kiadás: Budapest: Osiris Kiadó, 2004.
Nagy B., szerk., (2003). A tatárjárás. Nemzet és  emlékezet. Budapest: Osiris Kiadó.
Obrusánszky B., (2007). Szentkatolnai Bálint Gábor újraértékelése. Magyar Tudomány 167(3), 364–367.
Orosz, G., (2008–2009). A catalogue of the Tibetan  manuscripts and block prints in the Library of the Hungarian Academy of  Sciences Vol 1-3 Budapest: Library of the Hungarian Academy of Sciences.
Pápay, Gy., Ruzicska, J., szerk., (1957). Mongólia. (diafilm).  Budapest: Magyar Diafilmgyártó Vállalat.
Pataky I., (2006). Rászoruló diplomácia. Magyar Nemzet. 2006.  február 24. [Hozzáférés: 2022. 04. 11.] https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2006/02/raszorulo-diplomacia
Princz Gy., (1945). Utazásaim Belső-Ázsiában A Nagy Turán  földrajzi ábrázata. Budapest: Renaisseance Kiadóvállalat.
Rákos A., (2013). Szentkatolnai Bálint Gábor emlékezete 1.  Mongóliáig és vissza. Nyest. hu. 2013. szeptember 12. [Hozzáférés: 2022.  01. 19.] https://m.nyest.hu/hirek/szentkatolnatol-mongoliaig-es-vissza
Róna-Tas A., (1987). Emlékbeszéd Ligeti Lajos rendes tag  felett. Magyar Tudományos Akadémia [Hozzáférés: 2022. 01. 22.] https://mta.hu/data/dokumentumok/i_osztaly/1_osztaly_emlekbeszedek/Emlekbeszed_Ligeti_  Lajos.pdf
Salát G., (2009). Budapesttől Pekingig. Konfuciusz  Krónika 3(2), 8–11.
Sántha I., Somfai Kara D., (2021). Levelek és fényképek  Ázsia szívéből Lakitelek: Antológia Kiadó.
Sárosdi H., Nagy Sz., (2014). Mongólia Üzletkötés, ország  profil Budapest: MKIK Gazdálkodás és Vállalkozáskutató Intézet.
Szilágyi, Zs., (2003). Some Remarks about Mongol-Tibetan  Treaty, 1913. In: Sárközi, A., Rákos, A., szerk. Altaica Budapestinensia  MMII. Proceedings of the 45th Permanent International Altaistic Conference.  Budapest: Research Group for Altaic Studies, 312–318.
Szilágyi Zs., (2011). A teokratikus mongol állam. Budapest:  ELTE Belsőázsiai Tanszék.
Szilágyi Zs., (2013). A modern mongol állam kezdetei. Mongólia  önállósodási törekvései a 20. század második évtizedében. Világtörténet 35(2–3),  333–366.
Szilágyi Zs., (2015). Keleten van-e Mongólia? A mongol  demokrácia elmúlt 25 éve, PEACH Műhelytanulmányok 9. Budapest: PPKE, Modern  KeletÁzsia Kutatócsoport. [Hozzáférés: 2021. 12. 7.] https://btk.ppke.hu/uploads/articles/447809/file/mkkcsmuhely09_mongolia_demokracia.pdf
Szilágyi Zs., (2016). A terepmunka fogalmának változása az  elmúlt 25 évben Mongóliában. Ethno-Lore XXXIII. Budapest: MTA  Néprajztudományi Intézet, 153–175. [Hozzáférés: 2021. 12.  28.]. https://nti.btk.mta.hu/images/evkonyv/2016/Szil%C3%A1gyi_Ethno-Lore_2016.pdf
Szilágyi Zs., (2017). Mongólia. In: Csicsmann, L., Rácz, G.,  Salát, G., szerk. Politikai rendszerek Dél- és Kelet-Ázsiában. Budapest:  Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Intézet, 301–328.
Szilágyi Zs., (2018). A nagy nyugati hadjárat és az Arany  Horda. Rubicon online. [Hozzáférés: 2022. 01. 14.] https://rubicon.hu/cikkek/a-nagy-nyugati-hadjarat-es-az-arany-horda
Szilágyi Zs., (2020). A hetven éves magyar–mongol  diplomáciai kapcsolatok történetének első szakasza 1950-től 1990-ig, PEACH  Műhelytanulmányok 24. Budapest: PPKE, Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport.  [Hozzáférés: 2022. 01. 23.] https://btk.ppke.hu/uploads/articles/1690590/file/peach_wp_24_szilagyi_magyar_mongol_1.pdf
Szilágyi Zs., (2021). Magyar–mongol kapcsolatok a  politikai átalakulások után (1990–2020), PEACH Műhelytanulmányok 27.  Budapest: PPKE, Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport. [Hozzáférés: 2022. 01. 23.] https://btk.ppke.hu/uploads/articles/1690590/file/Szilagyi_Magyar–mongol_%20diplomacia_%201990-2020.pdf
Szőcs T., (2010). Egy második „tatárjárás.” Belvedere 22(3–4),  16–49.
Tarján M. T., (2018). Julianus barát hazatér első utazásáról. Rubicon online. [Hozzáférés: 2022. 01. 13.] https://rubicon.hu/kalendarium/1236-december-27-julianus-barat-hazater-elso-utazasarol
Teleki, K., (2018). Hungarian Travellers in Inner Asia  and in the Area of the Mongols. [Hozzáférés: 2022. 01. 19.] http://real.mtak.hu/99750/
Toll L., (2018). A muhi csata. Rubicon online. [Hozzáférés:  2022. 01. 13.] https://rubicon.hu/cikkek/a-muhi-csata
Toronyi A., (1994). Aktív elnöki diplomácia. Somogy  megyei Hírlap 5(221), 2. [Hozzáférés: 2022. 01. 20.] https://library.hungaricana.hu/hu/view/SomogyMegyeiHirlap_1994_09/?pg=253&layout=s&query=MOng%C3%B-3lia
Vásáry I., (2003). A régi Belső-Ázsia története.  Budapest: Balassi Kiadó.
Wolf M., (2018). Régi kérdések – új válaszok.  Régészeti adatok a tatárjárás történetéhez. Rubicon 29(5), 66–67.
Zaankhuu, J., Altantsetseg, T., (2014). Mongoliin  tuukhiin lektsuud. [Mongol történeti előadások.] Ulaanbaatar: Soyomboo  brinting KhKhk.