Ahogy a budapesti ortodox keresztények – főként a magyarok – idővel felfedezték maguknak, a kápolna közössége, ha szerény mértékben is, de aránylag gyorsan növekedésnek indult. Ezzel párhuzamosan 2008-ban elkészült az ikonosztáz is (a faszerkezet Incze Kálmán munkája, a fő ikonok Korényi János ikonfestő felajánlásai, később Dimitrsz Szirengelasz ikonkjaival kiegészítve), a kápolna pedig számos további ikonnal gyarapodott – köztük áthosz-hegyi Dohiaríu monostor Gyorsan Meghallgató (Gorgoipikoosz) Istenszülő ikonjának másolatával, amit a szintén áthoszi Szimonopetrasz monostor apátja ajándékozott a budapesti közösségnek. Szintén adományként került a kápolnába Szent István, Szent Miklós, Szent György és Magyar Szent Mózes egy-egy ereklyéje is. A liturgikus szolgálatokon a magyar és a görög nyelvet egyaránt használják.

2016-ban, Paisziosz Larendzákisz érkezésével (aki jelenleg a bécsi metropolita segítőjeként az exarchátus segédpüspöki szolgálatát látja el), lehetővé vált, hogy a budapesti görög hívek is önállóan, tisztán görög nyelvű liturgikus szolgálatokat tarthassanak. Arszeniosz metropolita kezdeményezésére ekkor a közösség magyar ajkú tagjai, 40 felnőtt hívő hivatalos csatlakozásával, önálló belső jogi személyként megalapították a Szent István és Szent Hierotheosz Orthodox Egyházközséget. Azóta vasár- és ünnepnapokon a kápolnában alapvetően magyar nyelven végzik a szertartásokat (Nacsinák Gergely parókus és Ötvös Csaba József presbiter vezetésével), míg a naponta végzett hétközi szolgálatok – amiken Paisziosz püspök is részt vesz, – vegyesen, görög és magyar nyelven zajlanak.