A magyarországi egyiptológia képzés történetének vázlata

Kivonat

A magyarországi egyiptológia oktatása 124 éves múltra tekint vissza – Mahler Ede 1898-ban kapta kinevezését a Budapest Tudományegyetemen, mint az egyiptológia és assziriológia magántanára. Ma a hazai egyiptológusok immáron negyedik-ötödik generációja adja tovább tudását. Mahler az 1930-as évekig volt aktív, tanítványai, Dobrovits Aladár és Wessetzky Vilmos háború, rendszerváltás, szellemi és szervezeti átalakulások között navigálva vezették a képzést az 1960-as évekbe. Ekkor adták át az egyetemi stafétát Kákosy Lászlónak, aki a 20. század hátralévő évtizedeiben fáradhatatlan munkával építette ki a több lábon álló, modern képzés kereteit. Az ő kollégái és utódai, Török László, Gaál Ernő, Luft Ulrich, majd Bács Tamás egy, az elszigeteltségből kilépő, nemzetközi standardokhoz igazodó intézmény vízióját valósították meg. Az ötödik generáció „ifjai” ezt az örökséget ápolják tovább az ELTE Múzeum körúti épületében, egyiptomi ásatásokon, nemzetközi konferenciákon és a világhálón.

Kulcskifejezések

egyiptológia, Egyiptom, oktatás, egyetem, Magyarország

Nyilatkozatok és köszönetnyilvánítás

Adatelérhetőségi nyilatkozat. A szerző megerősíti, hogy a mű eredményeit alátámasztó kutatási adatokat a tanulmány tartalmazza.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat. A szerző nyilatkozik, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn.

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.

Felhasznált irodalom

Assmann, J. (2003). Mózes, az egyiptomi. Egy emléknyom megfejtése, Vallástörténet. Budapest: Osiris Kiadó.

Bács, T. A. (Szerk). (2002). A Tribute to Excellence. Studies Offered in Honor of Ernö Gaál – Ulrich Luft – László Török, Studia Aegyptiaca Series Maior 17. Budapest: Egyiptológiai Tanszék.

Bács, T. A. (2005). Thébai kutatások: a 65. számú sziklasír és környéke. Ókor : folyóirat az antik kultúrákról 4(3): 107–113.

Bács, T. A. (2015). Researches in the Funerary Complex of Hapuseneb, High Priest of Amun at Thebes (TT 67): An Interim Report. In: Current Research of the Hungarian Archaeological Mission in Thebes. Publications of the Office of the Hungarian Cultural Counsellor in Cairo. Cairo: Embassy of Hungary Cairo. 9–21.

Bács, T. A., Dezső, T. és Niederreiter, Z. (Szerk). (2011). 100 év után. Emlékkonferencia a Keleti Népek Ókori Története Tanszék alapításának 100. évfordulóján. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Bács, T. A., Fábián, Z. I. és Razek Seddik, S. A. (Szerk). (2010). Hungarian Excavations in the Theban Necropolis. A Celebration of 102 Years of Fieldwork in Egypt. Egyptian Museum, Cairo, November 6, 2009 – January 15, 2010. Budapest: Department of Egyptology, Institute of Classical Studies Eötvös Lorand University.

Bechtold, E. és Vámos, P. (2005). Beszélgetés Török László professzorral a kopt művészetről. Ókor: folyóirat az antik kultúrákról 4(1–2): 3–9.

Bednarski, A., Dodson, A. és Ikram, S. (Szerk). (2021). A History of World Egyptology. Cambridge: Cambridge University Press. [Online]. [Hozzáférés: 2022. 07. 06.] https://doi.org/10.1017/9781107477360

Blankó, M. (2020). A homéroszi eposzokért rajongó gyerektől a thébai világ kutatójáig. [Online]. [Hozzáférés: 2022. 07. 24.]: https://elteonline.hu/tudomany/2020/04/17/a-homeroszi-eposzokert-rajongo-gyerektol-a-thebai-vilag-kutatojaig/

Borsodi, C. (2014). A kiegyezéstől a fordulatig: A történelemoktatás szervezetének változásai a Budapesti Tudományegyetemen, 1867-1950 (A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemtől az Eötvös Loránd Tudományegyetemig). In: Historia critica: tanulmányok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Történeti Intézetéből. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 267–279. [Online]. [Hozzáférés: 2022. 07. 13.] https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/11688

Borsodi, C. és Tüskés, A. (2010). Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története képekben 1635–2010. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Bret, P. (Szerk). (1999). L’expédition d’Égypte, une entreprise des Lumières (1798-1801). Actes du colloque international organisé par l’Académie des inscriptions et belles-lettres et l’Académie des sciences, sous les auspices de l’Institut de France et du Muséum national d’histoire naturelle, 8-10 juin 1998. Paris: Académie des Sciences.

Candelora, D. (2017). Defining the Hyksos: A Reevaluation of the Title hk3 h3swt and Its Implications for Hyksos Identity. Journal of the American Research Center in Egypt 53: 203–221.

Castiglione, L. (1974). Abdallah Nirqi 1964 Introduction. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 26: 277–288.

Csepeti, P. (1937). Az ókori egyiptomiak és a hetiták történeti kapcsolatai különös tekintettel a „tell-el amarnai” levelekre. Budapest.

Diószegi, I. (Szerk). (1989). Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története, 1635-1985. Budapest: ELTE.

Eide, T. és mtsai. (Szerk). (1994). Fontes Historiae Nubiorum. Textual Sources for the History of the Middle Nile Region between the Eighth Century BC and the Sixth Century AD. Bergen: University of Bergen, Deptartment of Classics.

Fábián, Z. I. (2017). Feltárás az el-Hoha domb déli oldalán a TT 184 számú sír (Nefermenu) körzetében–2015. Orpheus Noster. A KRE Eszme-, Kultúr-, és Vallástörténeti Folyóirata 9(2): 7–77.

Fogarassy, A. (1899). Nagy képes világtörténet 1. Az ókor. A kelet ókori népeinek története. Budapest: Franklin-társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda és Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság.

Francsek, J. (1937). Idegen népek és idegen kulturtényezők Egyiptomban a 18. dinasztia alatt. Budapest.

Freundenberg, M. (1913). Görög-egyiptomi portrék a Budapesti Tudomány- Egyetem egyiptológiai gyűjteményében. Archaeologiai Értesítő 231–250, 287–293, 348–365, 391–393.

Gaál, E. (2003). Kákosy László. Magyar Tudomány 109(4): 527–531.

Giesswein, S. (1887). Mizraim és Assur Tanusága 1-2.: Az ó-szövetségi szent-iratok hitelessége és isteni sugalmaztatása az aegyptologia és assyriologia világításában. Győr: Surányi János Könyvnyomda-intézete.

Giesswein, S. (1890). Az ó-egyiptomi Halottak könyve. Budapest: Pallas.

Goldziherné Freudenberg, M. és Heller, B. (1928). Ó-egyiptomi mesék: Goldziherné freudenberg mária hátrahagyott írásaiból. Budapest: Özvegy Freudenberg Rafaelné.

Hahn, I. (1970). Dobrovits Aladár (1909-1970). Antik Tanulmányok 17: 287–289.

Hassan, F. A. (2007). The Aswan High Dam and the International Rescue Nubia Campaign. The African Archaeological Review 24(3/4): Springer. 73–94.

Helck, W., Otto, E. és Westendorf, W. (Szerk). (1975). Lexikon der Ägyptologie. Wiesbaden: O. Harrassowitz.

Henszlmann, I. és Nyáry, A. (Szerk). (1878). Tárcza. 12: 313.

Horváth, J. (1985). A magyar egyiptológia története, Egyiptológiai füzetek 2. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Irsay-Nagy, B. (2010a). 100 éves az ókori Kelet kutatása és oktatása. In: 375 – Történelem és régészet az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Győr: X-Network Kft. 24–29.

Irsay-Nagy, B. (2010b). Százéves a hazai egyiptológiai és assziriológiai egyetemi oktatás. MúzeumCafé 4(19):. [Online]. Elérhető: http://muzeumcafe.hu/hu/szazeves-hazai-egyiptologiai-es-assziriologiai-egyetemi-oktatas/

Irsay-Nagy, B. (2015a). Az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszék története 1. Egyitpológia. [Online]. [Hozzáférés: 2022. 07. 24.] http://egyiptologia.blogspot.com/2015/07/normal-0-21-false-false-false-hu-x-none.html

Irsay-Nagy, B. (2015b). Az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszék története 2. Egyitpológia. [Online]. [Hozzáférés: 2022. 07. 24.] http://egyiptologia.blogspot.com/2015/07/az-elte-btk-egyiptologiai-tanszek.html

Jeffreys, D. (2003). Introduction – two hundred years of ancient Egypt: modern history and ancient archaeology. In: Jeffreys, D. (Szerk). Views of ancient Egypt since Napoleon Bonaparte: imperialism, colonialism and modern appropriations. London: UCL Press. 1–18. [Online]. [Hozzáférés: 2022. 07. 06.] https://doi.org/10.4324/9781843147596-1

Jeffreys, D. (Szerk). (2003). Views of Ancient Egypt since Napoleon Bonaparte: imperialism, colonialism and modern appropriations, Encounters with Ancient Egypt. London: UCL Press. [Online]. [Hozzáférés: 2022. 07. 06.]: https://www.taylorfrancis.com/books/edit/10.4324/9781843147596/views-ancient-egypt-since-napoleon-bonaparte-david-jeffreys

Kákosy, L. (1969). Dobrovits Aladár és Wessetzky Vilmos hatvan éves. Antik Tanulmányok 16: 211–212.

Kákosy, L. (1970). Dobrovits Aladár munkáinak jegyzéke. Antik Tanulmányok 17: 290–292.

Kákosy, L. (1975). Abdallah Nirqi 1964. Burials. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 27: 103–117.

Kákosy, L. (1979). Ré fiai: Az ókori egyiptom története és kultúrája. Budapest: Gondolat Könyvkiadó.

Kákosy, L. (1989). Dzsehutimesz sírja Thébában. Budapest: Pytheas Kft.

Kákosy, L. (2005). Az ókori Egyiptom története és kultúrája, Osiris Tankönyvek. Budapest: Osiris Kiadó.

Kákosy, L. és Gaál, E. (1985). First preliminary report on the Hungarian excavation in Thebes-West, Tomb 32. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 37: 13–22.

Keating, R. (1980). Mentőakció Núbiában. Budapest: Gondolat Kiadó.

Keller, M. (2010). A kelet-közép-európai változat. A középiskolai tanárság professzionalizációja a 19. században Magyarországon. Korall – Társadalomtörténeti folyóirat 11(42): 103–130.

Kmoskó, M. (1909). Unu-Amon papyrusa. Szent-István Társulat.

Komár, K. (2012). Az Osztrák-Magyar Monarchia és Egyiptom kapcsolatai 1882-1914. Doktori értekezés Szeged: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola. [Online]. Elérhető: https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/288

Komoróczy, G. (2011). Az ókori Elő-Ázsia a pesti egyetemen – Nemzeti célok vagy tudományos kutatás. In: Bács, T. A., Dezső, T. és Niederreiter, Z. (Szerk). 100 év után. Emlékkonferencia a Keleti Népek Ókori Története Tanszék alapításának 100. évfordulóján. Antiqua et Orientalia 1. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 25–35.

Komoróczy, G. (2014). Egyetem, zsidók, judaisztika. Mire emlékezünk? In: Szűcs, T. (Szerk). Bevésett nevek. Konferenciakötet. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. 48–89.

Komoróczy, G. (Szerk). (2018). Kerényi-kör, Stemma, Sziget, a társaság. In: Szilágyi János György – Örvények fölé épülő harmónia. Interjúk, dokumentumok, levelek I–II. Budapest: Gondolat Kiadó. 20–22.

Kóthay, K. A. (2021). Hungary. In: Bednarski, A., Dodson, A. és Ikram, S. (Szerk). A History of World Egyptology. Cambridge: Cambridge University Press. [Online]. Elérhető: https://doi.org/10.1017/9781107477360

Kóthay, K. A. és Liptay, É. (Szerk). (2012). A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye. Budapest: Szépművészeti Múzeum.

Kőrösi, L. (1898). Egiptom művészete. Budapest: Wodianer F. és Fiai Csász. és Kir. Udvari Könyvkereskedés.

Kőrösi, L. (Szerk). (1899). Egiptom – magyar tanárok tanulmánykönyve a m. kir. vallás- és közoktatásügyi-minisztérium által 1896. jan. és febr. havában a tanárok számára rendezett tanulmányútról. Budapest: Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság.

Kuhárszky, T. (1924). Egyptom – Ó-egyptom feltárása/tut-anch-amon fáraó sirja. Budapest: Világirodalom Könyvkiadóvállalat Weiler és Társa Kiadása.

Kultsár, I. (1824). Egyiptomi régiségek, és újjonnan fel- fodöztetett hyeroglyphai jegyek. Hasznos Mulatságok. A hazai s külföldi tudósításokhoz 41(2): 321–325.

Leclant, J. (1998). Un égyptologue : Gaston Maspero (1846-1916). Comptes rendus des séances de l’Académie des Inscriptions et Belles-Lettres 142(4): Persée – Portail des revues scientifiques en SHS. 1074–1091. [Online]. Elérhető: https://doi.org/10.3406/crai.1998.15937

Luft, U. (2006). Felderítô úton az egyiptomi Keleti Sivatagban (Bir Minih). Ókor: folyóirat az antik kultúrákról 5(1): 74–81.

Luft, U. és Gaboda, P. (2004). László Kákosy (1932-2003). Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 55(1–2): Akadémiai Kiadó. 161–173. [Online]. Elérhető: https://doi.org/10.1556/aarch.55.2004.1-2.8

Mahler, E. (1899). Az egyiptomi nyelv alapelemei. Budapest: Hornyánszky Viktor.

Mahler, E. (1906). Babylonia és Assyria. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

Mahler, E. (1909a). Egyiptomi emlékek Magyarországon. Akadémiai Értesítő 20:.

Mahler, E. (1909b). Ókori Egyiptom. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

Mahler, E. (1913). Beöthy Zsolt egyiptologiai gyűjteménye a budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetemen : Magyarázó jegyzék egyszersmind bevezetés az ókori egyiptomiak művészet- és kultúrtörténetébe. Budapest: Franklin-Társulat.

Mahler, E. (1916). Handbuch der jüdischen Chronologie. Leipzig: Fock.

Maspero, G. (2006a). A zsidók ókori története: Asszirok, médek és perzsák tündöklése és bukása. Budapest: Anno Kiadó.

Maspero, G. (2006b). Az ókori Egyiptom története. Budapest: Anno Kiadó.

Medvei, M. (1917). Handbuch der jüdischen Chronologie, Értekezések az ókori népeinek történetéből 1. Budapest: Franklin Társulat nyomdája (Szerzői kiadás).

Mikešová, M. (2014). Austria Hungary and Egypt (1882–1914). Prague Papers on the History of International Relations 2014(1): 63–78.

Molnár, E. és mtsai. (2002). Múzsák kertje: A magyar múzeumok születése. Budapest: Pulszky Társaság-Magyar Múzeumi Egyesület.

Nagy, Á. M. (2015). Classica Hungarica – A Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének első évszázada (1908-2008), Múzeumcafé Könyvek 2. Budapest: Szépművészeti Múzeum.

Nagy, S. (1917). Az ókori Egyiptom papsága, Értekezések az ókori népeinek történetéből. Dolgozatok a budapesti Kir. Magy. Tudományegyetem egyiptológiai intézetében 2. Budapest: Franklin Társulat nyomdája (Szerzői kiadás).

Oroszlán, Z. és Dobrovits, A. (1939). Az egyiptomi gyűjtemény. Vezető. Budapest: Szépművészeti Múzeum.

Pálfi, Z. (2017). Az ókori Közel-Kelet oktatása a Királyi Magyar (Pázmány Péter) Tudományegyetemen. Pannon Tanulmányok 4: 277–296.

Pallós T. (2018). Lapozgatás az évezredekben – Bács Tamás egyiptológus a thébai magyar misszióról. Magyar Kurír. [Hozzáférés: 2022. 07. 24.] https://www.magyarkurir.hu/hirek/lapozgatas-az-evezredekben-bacs-tamas-egyiptologus-thebai-magyar-missziorol

Parkinson, R. B. (1999). Cracking Codes: the Rosetta Stone and Decipherment. London: British Museum Press.

Pasteiner, G. (1885). A művészetek története a legrégibb időktől napjainkig. Budapest: Franklin-társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda.

Pecz, V. (Szerk). (1902). Ókori lexikon. Budapest: Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda.

Platz, B. (1897). Ó-Egyiptom irodalma. Budapest: Szent István Társulat. Reeves, N. (2002). Az ókori Egyiptom felfedezésének krónikája. Budapest: Cartaphilus Kiadó.

Rezsabek, N. (2010). Az utolsó magyar polihisztor: Mahler Ede kronológus emlékezete. Budapest: Aura.

Ribáry, F. (1875). Egy lap Egyiptom őskori történetéből. A Hikszószok vagyis pásztor királyok kora. Budapest: Athaneum R.-Társulat.

Ribáry, F. (1879). Az ó-kor története. Első kötet: a keleti népek története, Világtörténelem a mívelt magyar közönség számára 1. Budapest: Mehner Vilmos.

Ritoók, Z. (1984). Előszó az új kiadáshoz. In: Ókori Lexikon I-IV. Budapest: Könyvértékesítő Vállalat. Elérhető: https://mek.oszk.hu/03400/03410/html/3.html

Ritoók, Z. (2006). Ókortudomány. Magyar Tudomány 167(7): 794–800.

Rüblein, K. (1935). Az ókori egyiptomi kerámia fejlődésének vázlata, különös tekintettel a készítési anyagokra és módokra. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.

Schreiber, G. (2005). Új eredmények Dzsehutimesz thébai sírjából. Ókor: folyóirat az antik kultúrákról 4(1–2): 97–103.

Schreiber, G. (2008). The Mortuary Monument of Djehutymes II, Studia Aegyptiaca Series Maior 2. Budapest: Archaeolingua.

Schreiber, G., Bács, T. A. és Fábián, Z. I. (2010). Current Research in the Theban Necropolis. In: Bács, T. A. és mtsai. (Szerk). Hungarian Excavations in the Theban Necropolis. A Celebration of 102 Years of Fieldwork in Egypt. Egyptian Museum, Cairo, November 6, 2009 – January 15, 2010. Budapest: Department of Egyptolog,y Institute of Classical Studies, Eötvös Loránd University. 31–37.

Sinkovics I. (Szerk). (1985). Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története (1635-1985). Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Sipos, J. (2017). Óegyiptom titkai – a magyar egyiptológia. Sipos Júlia beszélgetése Bács Tamással. Magyar Tudomány 2017(1): 100–103.

Szentpétery, I. (1935). A bölcsészettudományi kar története: 1635-1935, A Királyi Magyar Pázmány Péter-Tudományegyetem története 4. Budapest: Pázmány Péter-Tudományegyetem.

Szögi L. (Szerk). (2002). Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635- 2002. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Szögi, L. (2007). A Keleti Kereskedelmi Tanfolyam és a Keleti Kereskedelmi Akadémia története 1891-1920. In: Szögi, L. és Zsidi, V. (Szerk). Dokumentumok a Keleti Kereskedelmi Akadémia történetéből 1891 – 1920. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem. 15–35.

Török, L. (1975a). Abdallah Nirqi 1964. The finds from the excavation of the Hungarian mission 1. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 27: 119–133.

Török, L. (1975b). Abdallah Nirqi 1964. The finds from the excavation of the Hungarian mission 2. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 27: 135–153.

Török, L. (1997). The Kingdom of Kush. Handbook of the Napatan-Meroitic Civilization, Handbuch der Orientalistik 31. Leiden: Brill.

Török, L. (1998). A vadászó kentaur. Az egyiptomi hellénizmus 4. századi emléke a budapesti Szépművészeti Múzeumban. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó- Szépművészeti Múzeum.

Török, L. (2001). The Image of the Ordered World in Ancient Nubian Art. The Construction of the Kushite Mind (800 BC — 300 AD), Probleme der Ägyptologie 18. Leiden: Brill.

Török, L. (2003). Kákosy László (1932-2003). Antik Tanulmányok 47: 333–337.

Török, L. (2005). A fáraók után – A kopt művészet kincsei Egyiptomból. Budapest: Szépművészeti Múzeum.

Török, L. (2009). Between Two Worlds: The Frontier Region Between Ancient Nubia and Egypt 3700 BC – AD 500, Probleme der Ägyptologie 29. Leiden: Brill.

Török, L. (2010). Introduction: The Hungarian Discovery of Ancient Egypt in the Nineteenth and Twentieth Centuries. In: Bács, T. A. és mtsai. (Szerk). Hungarian Excavations in the Theban Necropolis. A Celebration of 102 Years of Fieldwork in Egypt. Egyptian Museum, Cairo, November 6, 2009 – January 15, 2010. Budapest: Department of Egyptolog,y Institute of Classical Studies, Eötvös Loránd University. 15–20.

Török, L. (2011). Magyar egyiptológia Mahler Ede kinevezésétől napjainkig. In: Bács, T. A., Dezső, T. és Niederreiter, Z. (Szerk). 100 év után. Emlékkonferencia a Keleti Népek Ókori Története Tanszék alapításának 100. évfordulóján. Antiqua et Orientalia 1. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 11–25.

Török, L. (2013). Egyiptom és utókora Alexandriában és Rómában. Két előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézetében. Budapest: Gondolat Kiadó.

Török, L. (2014). Hérodotos Núbiában. Ókor: folyóirat az antik kultúrákról 13(2): 3–16.

Török, L. (2017). Egy félreismert remekmű. A Petosiris-sír és az egyiptomi– görög kiegyezés. Ókor: folyóirat az antik kultúrákról 16(2): 3–19.

Trebitsch, J. (1918). Ptahhotep bölcs mondásai, tekintettel a ókori keleti mondásokra, Értekezések az ókori népeinek történetéből. Dolgozatok a budapesti Kir. Magy. Tudományegyetem egyiptológiai intézetében 3. Budapest: Franklin Társulat nyomdája (Szerzői kiadás).

Varga, Z. (1915). Az ókori keleti népek művelődéstörténete különös tekintettel a Bibliára. Budapest: Magyar Református Egyház.

Wessetzky, V. (1934). A szívskarabeus szerepe az ókori egyiptomiak halotti kultuszában, különös tekintettel a Magyar Nemzeti Múzeumban lévő szívskarabeusokra. Budapest.