Kína és Magyarország A Szent István-i államalapítástól napjainkig

Kivonat

Magyarország és Kína kapcsolatai a földrajzi távolság miatt történelmileg sosem voltak különösebben szorosak, az érintkezés a 20. századig igen nehézkes volt. Az első magyar utazók a 14. században jártak Kínában, s Kínáról hiteles információk csak a 18. században jutottak el Magyarországra, nyugati közvetítéssel. A 19. században már komoly tudományos felkészültséggel rendelkező magyar tudósok is ellátogattak a Középső Birodalomba, a 20. század elején osztrák–magyar koncessziós negyed jött létre Tiencsinben, az 1920-as években pedig számottevő magyar kolónia Sanghajban. Államközi kapcsolatok akkor létesültek, amikor a Kínai Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia 1869-ben kereskedelmi és hajózási egyezményt kötött. A két világháború között a két állam nem érintkezett közvetlenül. 1949-ben kezdődött új korszak, amikor a Magyar Népköztársaság az elsők között ismerte el a Kínai Népköztársaságot, s a két szocialista ország között megindultak a kereskedelmi, tudományos, oktatási és kulturális kapcsolatok. Kína jelentősége Magyarország számára az 1990-es években csökkent, de a 2000-es évektől újra egyre nagyobb érdeklődéssel fordulunk a távol-keleti óriás felé, s a 2010-es évek a kétoldalú kapcsolatok virágkorát hozták.

Kulcskifejezések

Magyarország, Kína, diplomácia, felfedezők, kulturális kapcsolatok, kapcsolattörténet

Nyilatkozatok és köszönetnyilvánítás

Adatelérhetőségi nyilatkozat. A szerző megerősíti, hogy a mű eredményeit alátámasztó kutatási adatokat a tanulmány tartalmazza.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat. A szerző nyilatkozik, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn.

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.

Felhasznált irodalom

Baktay E., (1942). A Háromszéktől a Himálajáig. Kőrösi Csoma Sándor életútja. Budapest: Vörösváry Kiadóvállalat.Baldavári E. (Szentmártoni L. – Krizsán A. szerk.); (2019). Gonda: Sanghaj ultramodern magyar építésze. Sanghaj: Magyarország Főkonzulátusa, Sanghaj.

Boros J., (2018). Már száz éve is kereskedtek kínaiak a Népszínház utcában. 444 [Hozzáférés: 2022. 01. 25.] https://444.hu/2018/09/28/ mar-szaz-eve-is-kereskedtek-kinaiak-a-nepszinhaz-utcaban

Csibra Zs., (2006). Tenyérnyi selymen végtelen tér. Kínai költők magyar fordításokban. Budapest: Argumentum Kiadó.
Csikó A., (2020). Soft power „kínai módra”. Távol-keleti Tanulmányok 11(2), 91–109. https://doi.org/10.38144/TKT.2019.2.4

Csongor B., (1960). Kínai műfordításainkról. Filológiai Közlöny 6(1), 197–207. Diós I., Viczián J., szerk. (1993–2010). Magyar katolikus lexikon I–XV. Budapest: Szent István Társulat.

Fajcsák Gy., (2009). Kínai műgyűjtés Magyarországon a 19. század elejétől 1945-ig. Budapest: Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum.

Ferenczy M., szerk., (1985a). Kína kultúrája Magyarországon. Budapest: MTA Orientalisztikai Munkaközösség.

Ferenczy M., (1985b). Kína kultúrája magyarul. Válogatás az utolsó harmincöt év könyvterméséből. In: Ferenczy M., szerk. Kína kultúrája Magyarországon. Budapest: MTA Orientalisztikai Munkaközösség, 83–95.

Ferenczyné Wendelin L., (1959). Kínai-magyar bibliográfia. Budapest: Országos Széchenyi Könyvtár.

Fődi A., (2008). Kínai bibliográfia. Kínai szerzők műveinek magyar fordításai, illetve a nem kínai szerzők magyar nyelven hozzáférhető kínai tárgyú írásainak listája. Magyar Elektronikus Könyvtár. [Hozzáférés: 2022. 01. 20.] https://mek.oszk.hu/00800/00885/00885.htm

Galla E., (1968). Világjáró magyar irodalom. A magyar irodalom Kínában. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Goreczky P., szerk., (2019). Magyarország és Kína: 70 éves kapcsolat a változó világban. Budapest: Külügyi és Külgazdasági Intézet.

Hszü K., (2019). Az Övezet és Út Kezdeményezés és a magyar fejlesztési stratégia közti szinergiák: helyzetkép és kilátások. In: Goreczky P., szerk. Magyarország és Kína: 70 éves kapcsolat a változó világban. Budapest: Külügyi és Külgazdasági Intézet, 54–69.

Ilkó K., (2012). Eskandély Máté: Egy középkori magyarországi remete Kínában? In: Takó F., szerk. Közel, s Távol. Az Eötvös Collegium Orientalisztika Műhely éves konferenciájának előadásaiból. Budapest: Eötvös Collegium, 243–253.

Irimiás A., (2008). Az új kínai migráció: a Budapesten élő kínai közösség. Földrajzi Értesítő 57(1–2), 469–484.

Jamrik L., (2011). Az Osztrák–Magyar Monarchia kínai gyarmata. Falanszter blog [Hozzáférés: 2022. 01. 15.] https://falanszter.blog.hu/2011/01/19/ az_osztrak_magyar_monarchia_kinai_gyarmata

Jordán Gy., (2005). Tajvan története. Budapest: Kossuth Kiadó.

Józsa S., (1966). Kína és az Osztrák–Magyar Monarchia. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Kelecsényi Á., (2007). A Selyemút rejtett kincsei. Stein Aurél és az Ezer Buddha barlangtemplomok. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára.

Komori T., (2014). A budavári Királyi Palota porcelán leletanyagának kutatása új szempontok alapján. Budapest Régiségei 47, 313–338.

Kong T., (2019). A magyar és a kínai gazdasági reform tapasztalatai (1979–1989): A tudástörténet egy nézőpontja. In: Goreczky P., szerk. Magyarország és Kína: 70 éves kapcsolat a változó világban. Budapest: Külügyi és Külgazdasági Intézet, 16–31.

Kovács Á., (2006). 185 éve született gróf Andrássy Manó. Bányászattörténeti Közlemények 1(2), 59–64.

Kubassek J., (1993). Magyar utazók Ázsiában. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Kuo H., (2019). A kínai irodalmi alkotások ismertté tétele Magyarországon a kínai–magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele után. In: Goreczky P., szerk. Magyarország és Kína: 70 éves kapcsolat a változó világban. Budapest: Külügyi és Külgazdasági Intézet, 184–195.

Lengyel R., (2016). Kónyi János elcserélt fordítása (A bölcsességnek és jó erkölcsnek könyve, 1774): Robert Dodsley magyarországi recepciójához. In: Lengyel R., szerk. Nunquam autores, semper interpretes: A magyarországi fordításirodalom a 18. században. Budapest: MTA BTK ITI, 128–145.

Liu H., (2019). A Konfuciusz Intézetek fejlődése a Kína és Magyarország közötti felsőoktatási csereprogramok és együttműködés jegyében. In: Goreczky P., szerk. Magyarország és Kína: 70 éves kapcsolat a változó világban. Budapest: Külügyi és Külgazdasági Intézet, 214–229.

Mervay M., (2016). Császári és királyi hadifogoly-karrierek Kínában: az átutazó, a balettmester és az építészek. Irodalmi Jelen. [Hozzáférés: 2022. 01. 25.] https://irodalmijelen.hu/2016-dec-1-1700/mervay-matyas-csaszari- kiralyi-hadifogoly-karrierek-kinaban-az-atutazo-balettmester

Mervay M., (2020). Komor Pál zászlaja. A cserben hagyott hazafi, a rászoruló sanghaji magyarok és zsidó menekültek megmentője. Újkor.hu. [Hozzáférés: 2022. 01. 21.] https://ujkor.hu/content/komor-pal-zaszloalja- a-sanghaji-magyar-hazafi-zsido-menekultek-megmentoje-es-a-kinai- magyar-kolonia-partfogoja

Miklós P., (1959). A tunhuangi Ezer Buddha Barlangtemplomok. Budapest: Magyar Helikon.

Miklós P., (1985). Kínai művészet és műgyűjtés hazánkban. In: Ferenczy M., szerk. Kína kultúrája Magyarországon. Budapest: MTA Orientalisztikai Munkaközösség, 27–30.

Nagy M., Apatóczky Á. B., (2020). Kína az ötvenes évek magyar diafilmjein és a korabeli magyar népszerű sajtóban. Keletkutatás 2020(2), 105–123. https://doi.org/10.24391/KELETKUT.2020.2.105

Nyíri P., (2003). Új ázsiai migráció Kelet-Európába: a magyarországi kínaiak. In: Kovács N., Szarka L., szerk. Tér és Terep. Tanulmányok az etnicitás és az identitás kérdésköréből II. Budapest: Akadémiai Kiadó, 161–181.

Poncellini, L., Csejdy, J., (2010). Hudec László. Budapest: Holnap Kiadó. Salát G., (2009). Budapesttől Pekingig: A magyar–kínai kapcsolatok története. Konfuciusz Krónika 3(2), 8–11.

Salát, G., (2013). Chinese Literature in Hungary: An Historical Overview of Translations. In: Hamar, I., Zhang, X., szerk. Zhongguo wenhua zai dongou: chuanbo yu jieshou yanjiu中国文化在东欧传播与接收研究. Beijing: Beiyu jiaxue yu yanjiu chubanshe, 324–337.

Sárvári B., Trautmann L., (2019). A magyarországi Kína-kutatások korszakai 1949–2018 között. In: Goreczky P. szerk. Magyarország és Kína: 70 éves kapcsolat a változó világban. Budapest: Külügyi és Külgazdasági Intézet, 156–183.

Simay A., Fan L., (2020). A kínai nyelv magyarországi tanításának rövid története és jelene. Külügyi Szemle 19(2), 3–20. https://doi.org/10.47707/Kulugyi_Szemle.2020.4.01

Szilágyi Zs., (2008). Mongolok a kínai trónon. Konfuciusz Krónika 1(2), 14.

Szilágyi Zs., (2015). Hungarian Travellers in Mongolia in the Early Period of the 20th Century. In: Mongol bolon Töw Azi. XIX zuunii suulch, XX zuunii ekhen. Ulánbátor, 19–20.

Szilágyi Zs., (2020). A hetvenéves magyar–mongol diplomáciai kapcsolatok történetének első szakasza 1950–1990. PEACH Műhelytanulmányok. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport, 1–44.

Szilágyi Zs., (2022). Mongólia és Magyarország. A Szent István-i államalapítástól napjainkig. Orient Projekt. [Hozzáférés: 2023. 02. 16.] https://orient-projekt.hu/mongolia

Szobolevszki S., Vida I., szerk., (2001). Magyar–kínai kapcsolatok 1956–1959. Budapest: MTA Jelenkor-kutató Bizottság.

Takács R., (é. n.). Orosz kém-e a kínai? Hadszíntér és hátország. [Hozzáférés: 2022. 01. 14.] http://elsovh.hu/orosz-kemek-budapesten-vizsgalat-a-budapesti- kinai-kolonia-korul/

Tarrósy I., Vörös Z., (2019). Kínai–magyar együttműködés a felsőoktatásban és a kutatásban: Hetven év áttekintése a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok fényében. In: Goreczky P. szerk. Magyarország és Kína: 70 éves kapcsolat a változó világban. Budapest: Külügyi és Külgazdasági Intézet, 196–213.

Tokaji Zs., (2021a). „Méltán nevezhetni chinai Homérnak”: A Dalok könyvével (Si king) kapcsolatos magyar nyelvű ismeretek és fordítások első évszázada I. Távol-keleti Tanulmányok 12(1), 26–56. https://doi.org/10.38144/TKT.2020.1.2

Tokaji Zs., (2021b). „Méltán nevezhetni chinai Homérnak”: A Dalok könyvével (Si king) kapcsolatos magyar nyelvű ismeretek és fordítások első évszázada II. Távol-keleti Tanulmányok 12(2), 31–63. https://doi. org/10.38144/TKT.2020.2.2

Vámos P., (2003). Magyar jezsuita misszió Kínában. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Vámos P., (2004). Magyar misszionáriusok Kínában. A magyar külmissziós mozgalom belpolitikai háttere az 1920–1930-as években. Vigilia 69(7), 523–530.

Vámos P., (2008). Kína mellettünk? Kínai külügyi iratok Magyarországról, 1956. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ.

Vámos P., (2020). Magyar–kínai kapcsolatok, 1949–1989. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem.

Várnai A., (1985). A Kína-kép változásai a magyar történetszemléletben. In: Ferenczy M., szerk. Kína kultúrája Magyarországon. Budapest: MTA Orientalisztikai Munkaközösség, 31–43.

Wang Q., (2020). A mélypontra sodródott kínai–magyar kapcsolatok (1960–1976). Külügyi Szemle, 19(4), 66– 81. https://doi.org/10.47707/Kulugyi_Szemle.2020.4.05