A magyar–mongol kulturális kapcsolatok történeti vázlata a Szent Istváni államalapítástól napjainkig

Kivonat

A magyarok és mongolok egykori nomád életmódjából fakadó közös kulturális gyökerek mind a mai napig fontos hivatkozási pontot jelentenek a két ország kapcsolatában. Az ebből fakadó kölcsönös szimpátia és érdeklődés már – az egyébként meglehetősen későn, csak a 20. század közepén létrejött – diplomáciai kapcsolatfelvétel előtt is tetten érhető volt. Ugyanakkor azt is érdemes itt megemlíteni, hogy nem számítva a Nagy Mongol Birodalom kiépítésének időszakában lezajlott, és a Magyar Királyság szempontjából meglehetősen tragikus következményekkel járó első kapcsolatfelvételt, a tatárjárást, a későbbiekben, főleg a reformkortól kezdődően megélénkülő érdeklődést elsősorban a magyarok tudományos kíváncsisága táplálta. A kétoldalú politikai, gazdasági kapcsolatok, az oktatási, tudományos intézményrendszerek közötti együttműködések a 20. század második felében épültek ki. A magyarok tudományos érdeklődése nemzetközi hírű mongolisztikai műhelyeket hozott létre itthon, és ezek sok esetben a kétoldalú kapcsolatok fontos hivatkozási pontjaivá is váltak. Kijelenthető, hogy amennyiben Magyarország ázsiai kapcsolatait történeti távlatokban – és nem csak a jelenlegi gazdasági együttműködések volumenét tekintve – vizsgáljuk, akkor a magyar–mongol kapcsolat hazánk legfontosabb ázsiai relációi között említhető.

Kulcskifejezések

mongol kultúra; egyéb kulcskifejezések: nomád hagyományok, magyarság keleti kapcsolatai, Ázsia magyar felfedezői, mongolisztika, Ligeti Lajos

Nyilatkozatok és köszönetnyilvánítás

Adatelérhetőségi nyilatkozat. A szerző megerősíti, hogy a mű eredményeit alátámasztó kutatási adatokat a tanulmány tartalmazza.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat. A szerző nyilatkozik, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn.

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.

Felhasznált irodalom

Abella, M., Walla, G., szerk., (1969). Mongólia (diafilm). Budapest: Magyar Diafilmgyártó Vállalat.
Ablonczy B., (2016). Keletre Magyar! A magyar turanizmus története. Budapest: Jaffa Kiadó.

B. Szabó J., (2018). Dávid és Góliát. A középkori Magyar Királyság és a Nagy Mongol Birodalom a 13. században. Rubicon Online. [Hozzáférés: 2021. 01. 10.] https://rubicon.hu/cikkek/david-es-goliat

B. Szabó J., (2020). A tatárjárás – A mongol hódítás és Magyarország. Budapest: Corvina Kiadó.

B. Szabó, J., Laszlovszky, J., Nagy, B., Uhrin, D., (2020). The Mongol Invasion of Hungary (1241–42) and Its Eurasian Context. Interdisciplinary Research Project Supported by the National Research, Development and Innovation Office (2018–2022). Annual of Medieval Studies at CEU 26, 223–233.

Berta, Á., (1988). Wolgatatarische Dialektstudien. Textkritische Neuausgabe der Originalsammlung von G. Bálint 1875–76, Keleti tanulmányok – Oriental Studies 7. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára.

Birtalan Á., Szilágyi Zs., (2015). Előszó. In: Szilágyi Zs., szerk. 65 év, 65 kép. Ulánbátor: Magyarország Ulánbátori Nagykövetsége, 3.

Birtalan, Á., szerk., (2009). A Romanized Grammar of the East- and West- Mongolian Languages. With popular Chrestomaties of both dialects. By Gábor Bálint of Szentkatolna. (Budapest Oriental Reprints B3) Budapest: Library of the Hungarian Academy of Sciences – Csoma de Kőrösi Society.

Birtalan, Á., (2011). Kalmyk Folklore and Folk Culture in the mid-19th Century. Philological Studies on the Basis of Gábor Bálint of Szentkatolna’s Kalmyk Texts, Keleti tanulmányok – Oriental Studies 15. Budapest: Library of the Hungarian Academy of Sciences – Kalmyk Institute of Humanitarian Studies of the Russian Academy of Sciences.

Budencz J., (1977). Rövid mongol nyelvtan. Újra közreadja Ligeti Lajos. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

Büntgen, U., Di Cosmo, N., (2017). Reply to ‘Climate of Doubt: A Re-Evaluation of Büntgen and Di Cosmo’s Environmental Hypothesis for the Mongol Withdrawal from Hungary, 1242 CE. Scientific Reports 7, 12696. https://doi.org/10.1038/s41598-017-12126-8

Csiky G., (2022). Mongóliai magyar régészeti kutatások. In: Fajcsák Gy., Windhoffer T., szerk. Jurták és kolostorok Mongol művészet a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményében Budapest: Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, 25–31.

Csoma M., (2018). Korea története. Budapest: Antall József Tudásközpont.

Farkas I., (1993). A turánizmus. Magyar Tudomány 7, 860–867.

Fodor I., (2012). A keleten maradt ősmagyarok: Julianus barát útjáról – más megvilágításban. História 34(2), 3–7.

Forbath L., (1934). A megújhodott Mongólia. Budapest: Franklin Társulat.

Forbat L., (2016). Niislel orgoo dekh tsust khyadlaga (Iosef Geletagiin odriin temdegleleer bichjee) [Véres terror Urga fővárosban. Geleta József beszámolója alapján.] Ulaanbaatar: Sodnom.

Geleta, J., (1936). The New Mongolia, by Ladislaus Forbath, as related by Joseph Geleta; translated by Lawrence Wolfe. London–Toronto: W. Heinemann Ltd.

Gubányi K., (1907). Öt év Mandzsuországban. Budapest: Lampel R. Könyvkereskedése.

Györffy Gy., (1986). Julianus barát és a napkelet felfedezése. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.

Harmath, A., Laszlovszky, J., Siklódi, Cs., Szilágyi, Zs., Tolnai, K., (2019). Under the Eternal Blue Sky: Landscape archaeology in Mongolia. Budapest: Institute of Ethnology, Research Centre for the Humanities.

Laszlovszky, J., F. Romhányi, B., Ferenczi, L., Pinke, Zs., (2018). Contextualizing the Mongol Invasion Stephen Pow, of Hungary in 1241– 42: Short- and Long-Term Perspectives. Hungarian Historical Review 7(3), 419–450.

Kara Gy., (1971). Mongol iratok a Népi Forradalom idejéből. Budapest: A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára.

Kara, Gy., (2001). The Mongolian and Manchu Manuscripts and Blockprints of the Hungarian Academy of Sciences. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Katona T., szerk., (1981). A tatárjárás emlékezete. Budapest: Európa Könyvkiadó – Magyar Helikon.

Ligeti, L., (1933). Rapport préliminaire d’un voyage d’exploration fait en Mongolie chinoise 1928-1931. Budapest: Publié par la Société Kőrösi Csoma.

Ligeti L., (1934). Sárga istenek, sárga emberek Egy év Belső-Mongólia lámakolostoraiban. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.

Ligeti L., ford., (1962). A mongolok titkos története. Budapest: Gondolat Kiadó. Második, javított kiadás: Budapest: Osiris Kiadó, 2004.

Nagy B., szerk., (2003). A tatárjárás. Nemzet és emlékezet. Budapest: Osiris Kiadó.

Obrusánszky B., (2007). Szentkatolnai Bálint Gábor újraértékelése. Magyar Tudomány 167(3), 364–367.

Orosz, G., (2008–2009). A catalogue of the Tibetan manuscripts and block prints in the Library of the Hungarian Academy of Sciences Vol 1-3 Budapest: Library of the Hungarian Academy of Sciences.

Pápay, Gy., Ruzicska, J., szerk., (1957). Mongólia. (diafilm). Budapest: Magyar Diafilmgyártó Vállalat.

Pataky I., (2006). Rászoruló diplomácia. Magyar Nemzet. 2006. február 24. [Hozzáférés: 2022. 04. 11.] https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2006/02/raszorulo-diplomacia

Princz Gy., (1945). Utazásaim Belső-Ázsiában A Nagy Turán földrajzi ábrázata. Budapest: Renaisseance Kiadóvállalat.

Rákos A., (2013). Szentkatolnai Bálint Gábor emlékezete 1. Mongóliáig és vissza. Nyest. hu. 2013. szeptember 12. [Hozzáférés: 2022. 01. 19.] https://m.nyest.hu/hirek/szentkatolnatol-mongoliaig-es-vissza

Róna-Tas A., (1987). Emlékbeszéd Ligeti Lajos rendes tag felett. Magyar Tudományos Akadémia [Hozzáférés: 2022. 01. 22.] https://mta.hu/data/dokumentumok/i_osztaly/1_osztaly_emlekbeszedek/Emlekbeszed_Ligeti_ Lajos.pdf

Salát G., (2009). Budapesttől Pekingig. Konfuciusz Krónika 3(2), 8–11.

Sántha I., Somfai Kara D., (2021). Levelek és fényképek Ázsia szívéből Lakitelek: Antológia Kiadó.

Sárosdi H., Nagy Sz., (2014). Mongólia Üzletkötés, ország profil Budapest: MKIK Gazdálkodás és Vállalkozáskutató Intézet.

Szilágyi, Zs., (2003). Some Remarks about Mongol-Tibetan Treaty, 1913. In: Sárközi, A., Rákos, A., szerk. Altaica Budapestinensia MMII. Proceedings of the 45th Permanent International Altaistic Conference. Budapest: Research Group for Altaic Studies, 312–318.

Szilágyi Zs., (2011). A teokratikus mongol állam. Budapest: ELTE Belsőázsiai Tanszék.

Szilágyi Zs., (2013). A modern mongol állam kezdetei. Mongólia önállósodási törekvései a 20. század második évtizedében. Világtörténet 35(2–3), 333–366.

Szilágyi Zs., (2015). Keleten van-e Mongólia? A mongol demokrácia elmúlt 25 éve, PEACH Műhelytanulmányok 9. Budapest: PPKE, Modern KeletÁzsia Kutatócsoport. [Hozzáférés: 2021. 12. 7.] https://btk.ppke.hu/uploads/articles/447809/file/mkkcsmuhely09_mongolia_demokracia.pdf

Szilágyi Zs., (2016). A terepmunka fogalmának változása az elmúlt 25 évben Mongóliában. Ethno-Lore XXXIII. Budapest: MTA Néprajztudományi Intézet, 153–175. [Hozzáférés: 2021. 12. 28.]. https://nti.btk.mta.hu/images/evkonyv/2016/Szil%C3%A1gyi_Ethno-Lore_2016.pdf

Szilágyi Zs., (2017). Mongólia. In: Csicsmann, L., Rácz, G., Salát, G., szerk. Politikai rendszerek Dél- és Kelet-Ázsiában. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Intézet, 301–328.

Szilágyi Zs., (2018). A nagy nyugati hadjárat és az Arany Horda. Rubicon online. [Hozzáférés: 2022. 01. 14.] https://rubicon.hu/cikkek/a-nagy-nyugati-hadjarat-es-az-arany-horda

Szilágyi Zs., (2020). A hetven éves magyar–mongol diplomáciai kapcsolatok történetének első szakasza 1950-től 1990-ig, PEACH Műhelytanulmányok 24. Budapest: PPKE, Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport. [Hozzáférés: 2022. 01. 23.] https://btk.ppke.hu/uploads/articles/1690590/file/peach_wp_24_szilagyi_magyar_mongol_1.pdf

Szilágyi Zs., (2021). Magyar–mongol kapcsolatok a politikai átalakulások után (1990–2020), PEACH Műhelytanulmányok 27. Budapest: PPKE, Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport. [Hozzáférés: 2022. 01. 23.] https://btk.ppke.hu/uploads/articles/1690590/file/Szilagyi_Magyar–mongol_%20diplomacia_%201990-2020.pdf

Szőcs T., (2010). Egy második „tatárjárás.” Belvedere 22(3–4), 16–49.

Tarján M. T., (2018). Julianus barát hazatér első utazásáról. Rubicon online. [Hozzáférés: 2022. 01. 13.] https://rubicon.hu/kalendarium/1236-december-27-julianus-barat-hazater-elso-utazasarol

Teleki, K., (2018). Hungarian Travellers in Inner Asia and in the Area of the Mongols. [Hozzáférés: 2022. 01. 19.] http://real.mtak.hu/99750/

Toll L., (2018). A muhi csata. Rubicon online. [Hozzáférés: 2022. 01. 13.] https://rubicon.hu/cikkek/a-muhi-csata

Toronyi A., (1994). Aktív elnöki diplomácia. Somogy megyei Hírlap 5(221), 2. [Hozzáférés: 2022. 01. 20.] https://library.hungaricana.hu/hu/view/SomogyMegyeiHirlap_1994_09/?pg=253&layout=s&query=MOng%C3%B-3lia

Vásáry I., (2003). A régi Belső-Ázsia története. Budapest: Balassi Kiadó.

Wolf M., (2018). Régi kérdések – új válaszok. Régészeti adatok a tatárjárás történetéhez. Rubicon 29(5), 66–67.

Zaankhuu, J., Altantsetseg, T., (2014). Mongoliin tuukhiin lektsuud. [Mongol történeti előadások.] Ulaanbaatar: Soyomboo brinting KhKhk.