Almásy György (1867–1933) és Turgan Berdike-úlu (1890–?)

Kivonat

A tanulmányban röviden vázoljuk Almásy György életét és munkásságát, két közép-ázsiai utazásának rövid leírását (1900 és 1906). Almásy György Vámbéry Ármin nyomdokán indult el Közép-Ázsiába a 20. század elején. Akkora már az Orosz Birodalom gyarmatosította a térséget, és a vasútvonalak is kiépültek (Kaszpi-tenger és Taskent/­Andidzsán, Almati és Orenburg). Almásy nem álruhában, hanem a helyi cári közigazgatás vendégeként utazott. Rövid utazást tett Kazakföldön a Balkas-tóhóz, de igazán Kirgizföld és a Tiensan (Ala-tau) hegyei, az ott élő kirgiz nomádok érintették meg. Első útjáról (1900) egy 730 oldalas könyvben számolt be. Második expedíciójára (1906) Prinz Gyula geográfus is elkísérte, de útjaik hamar elváltak. Almásy rövid utazást tett Kínába (Hszincsiang tartomány, Tekesz völgye). Második útjáról egy kirgiz legénnyel tért haza. Turgan Berdike-úlu éveket élt Almásy családjával, ahol a kirgiz Manasz eposz részleteit fordították Almásyval. Végül csak egy 72 soros részlet jelent meg belőle, és Turgan is nyomtalanul eltűnt az Almásyak borostyánkői kastélyából.

Kulcskifejezések

Közép-Ázsia, Almati, Karakol, Iszik-köl, Orosz Birodalom, Kína, kirgiz, kazak, kalmak, eposz, Manasz, Almásy György, Turgan Berdike-úlu

Nyilatkozatok

Köszönetünket szeretnénk kifejezni a Néprajzi Múzeumnak (Budapest) a képek publikálási jogának engedélyezéséért.

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.

Felhasznált irodalom

Almásy Gy. 1898. Madártani betekintés a román Dobrudzsába. Aquila 8: 1–207.

Almásy Gy. 1902. Kara-kirgiz nyelvészeti jegyzetek. Keleti Szemle II: 108–122.

Almásy Gy. 1903. Vándor-utam Ázsia szívébe. Budapest: K. M. Termeszettudományi Társulat LXXII.

Almásy, Gy. (Berdike-úlu T.) 1911. Der Abschied des Helden Manas von seinem Sohne Semetej. Aus dem karakirgisischen Epos (Manastın kısası). Keleti Szemle XII.

Almashi, G. (Berdike-uulu, T.) 1968. Proschanie geroja Manasa s synom Semetejem. Iz karakirgizskogo eposa Smert’ Manasa. In: Musaev, S. (ed.): Manas – georicheskij epos kirgizskogo naroda. Frunze: Ilim, 42–48.

Böketova, N. “D’jord’ Almashi i Pol’ Gurde (Дьёрдь Алмаши и Поль Гурдэ) Vlast’ (Vласть) https://vlast.kz/gorod/28027-derd-almasi-i-pol-gurde.html

Kareeva, N. Mikhail Yefromovich Ionov moj praded (Personal website) http://kareeva.com/Ionov.shtml

Mándoky Kongur I. 2012. Kunok és magyarok. (Közzéteszi Molnár Ádám.) Török–Magyar Könyvtár I., Budapest: Molnár Kiadó.

Musaev, S. 1968. Predislovie. In: Musaev, S. (ed.): Manas – georicheskij epos kirgizskogo naroda. Frunze: Ilim.

Prinz Gy. 1911 .Utazásaim Belső-Azsiaban. Budapest: Kertész József KNY.

Sántha, I., Somfai Kara, D. 2002. Menin elim da čygyštyn kulundary – mažar (vengr) sajakatčylary kyrgyz jergesinde. „moj narod tože otprysk vostoka” vengerskie putešestvennika na kyrgyzskoj zemle [Az én népem iskelet sarjadéka]. Budapest: Főpolgármesteri Hivatal.

Sántha I. 2006. Almasy és Prinz. Ket ellentétes arcélű magyar utazó Kirgizföldon a 20. század hajnalán. Földgömb 8: 54–63.

Sántha, I., Somfai Kara, D. 2021. Levelek és fényképek Ázsia szívéből. Almásy György második közép-ázsiai kutatóútja (1906). Lakitelek: Antológia kiadó és Nyomda Kft..

Somfai Kara D. 2017. Manasz. Kirgiz hőseposz. (Kirgiz eredetiből a nyersfordítást készítette, a jegyzeteket és az utószót írta Somfai Kara Dávid.) Török–Magyar könyvtár II., Budapest: Molnár Kiadó.

Somfai Kara D., Fejes Gy. 2006. Vándorúton Ázsia szívébe. (Film) 2006.

Vig K. 1999. Egy tudós utazó a századelőről. Almásy György állattani kutatásai Belső-Ázsiában. Vasi Szemle 53: 733–766.